2015. január 15., csütörtök

Szentkorona-tan és a Magyar Történelmi Alkotmány



 Nem mindenki tudja mi ez, pl. én se tudtam. Mivel egyre több szó esik róla, érdemes tájékozódni. /Milly


  A Szent Korona Tan


A Szent Korona Tan összefoglalása:

Õfelsége a Szent Korona személy (jogi személy)
A Szent Korona a magyar állameszme megtestesítõje
A Szent Korona teste az ország teste, vagyis az ország földje
A Szent Korona tagjai a korona országainak polgárai
A Szent Korona minden hatalom és jog forrása, a legfõbb felség
A Szent Korona a mindenkori uralkodó fölött áll, az uralkodó a Korona nevében kormányoz


A Szent Korona Tan magyarázata:

1-2. A Szent Korona mint jogi személy, jogilag a Magyar Államnak megfelelõ. Ezen túlmenõen az állam, mint elvont, megfoghatatlan gondolat fizikai megtestesülése. Szent István király a Szent Korona képében ajánlotta fel az országát Szûz Máriának.

3. A föld illetve általánosságban természeti erõforrások a Szent Koronához rendelése biztosíték, amellyel a közösségi erõforrások a közösség egészéhez rendeltettek. Ezzel megakadályoztatott, hogy pár nemzedék alatt a közösségtõl és a közösséget alkotó személyektõl a magántulajdon módszerével el lehessen vonni a természeti erõforrásokat, és ezzel a szabad életet ellehetetlenítõ közállapotok alakuljanak ki. (Környezetszennyezés, élettér kizsákmányolása pl.: erdõirtással, intenzív mezõgazdaság vagyszereivel stb.) A Szent Korona teste az egész Kárpát-medence, vagyis Magyarország és a társországok: Erdély, Horvátország, Dalmácia, és Szlovénia.

4. A Szent Korona tagjai a Szent Korona országainak polgárai. Tehát a magyar nemzet és az együttlakó vendégnépekre is vonatkozik, akiket külön védelmez a Szent Korona Tan. Tehát a Szent Korona a politikailag szervezett nép, vagyis a nemzet, és mivel a Szent Korona a legfelsõbb szuverén, felség, ez megfelel a Rousseau által a XVIII. században kigondolt népfelség elvének.

5. Mivel a Szent Korona a legfõbb szuverén, a Szent Korona Tan nem ismer el fölötte álló személyt. Ezáltal a Szent Korona tagjai, vagyis a polgárok egyenlõek, közülük senki nem uralkodhat a másikon, tehát a Szentkorona Tan eleve kizár minden diktatúrát. Az ellenállási jog lehetõvé teszi a Szent Korona tagjai számára, hogy az alkotmányosságon túllépõ önkényuralommal szemben föllépjenek.

6. Mivel a Szent Korona a legfõbb szuverén, ezért az uralkodó sem állhat fölötte, az õ hatalma is csak a Koronától ered. Az uralkodó címe, miszerint király, miniszterelnök, vagy köztársasági elnök, már csak másodlagos kérdés. A magyar királyokat az országgyûlés választotta, akár a mai demokratikus vezetõket.

A Szent Korona Tan tehát õsi, demokratikus alapokon nyugvó eszme, amely korát meghaladó módon biztosította az emberek egyenlõségét, kötelezte a fõhatalmat az alkotmány betartására, a fõhatalamat választhatóvá és leválthatóvá tette, biztosította a kisebbségek védelmét, a vendégek tiszteletben tartását, védte az ország függetlenségét, az államnak jogi személyiséget adott.
 


A Szent Korona:

Beavató korona, amely misztikusan teszi a magyarság vezetőjévé azt, akit a Nemzet választott erre a feladatra. Minden király életében egyszer volt a fején, a beavatáskor, azaz megkoronázáskor.

 http://www.szittya.com/koronatan.htm

 

 

 Rajz: Mufics István

 

 

 

Magyar történelmi alkotmány

A szentkorona-tan szerinti értelmezése

A magyar történelmi alkotmány kifejezés, illetve a mögötte lévő tartalom és gondolkodásmód egy különösen az 1920-as években megerősödött eszmerendszer, a szentkorona-tan fontos jellemzője. Ebben az eszmerendszerben a Szent Korona *** úgy jelenik meg, mint egy önálló tudattal, cselekvő erővel bíró entitás, egyben a magyar történelmi alkotmány megtestesítője.

A történelmi Magyarország és a történelmi alkotmány a szentkorona-tan szerint szinkron fogalmak. Nézete szerint a magyar történelmi alkotmányt az 1944. március 19-ei, német megszállás függesztette fel, majd a helyére az orosz politikai nyomás alatt álló Országgyűlés a 2011. december 31-éig hatályban lévő, 1949 évi XX., legfelsőbb törvényt állította.

A történelmi alkotmány szimbolikus megjelenítője a Szent Korona, amely a nemzet teljességét és egységét hivatott szimbolizálni. Hozzá képest a király és bárki, testület, csak részesedhetett a hatalomból. Figyelmeztet, hogy a hatalom ereje és alkotmányossága nem egyenlő egymással. A Szent Korona a biztosítéka a magyar alkotmányosságnak, a magyar nemzeti szuverenitásnak és a magyar szabadságeszmének. A magyar történelmi alkotmány a teljes közjogi látóhatárt nyitja meg, a természetjogi elvek szerinti élethez, intézményalkotáshoz való fogalmi lehetőséget biztosítva.

A tan szerint ami a magyar szabadságot jelenti, az nem államformához, hanem alkotmányossághoz kötődik, mégpedig a történelmi alkotmányhoz. A történelmi alkotmány normája szerint az állam a személyes és közösségi életet szolgáló struktúraként működik, amely felelősségre vonható. Az állam a történelmi alkotmány esetében elszámoltatható, mert hite szerint az alkotmány a nemzet államalkotó akarata. Tehát a nemzet, az élő szerves emberi közösség alanya, az értékelvi meghatározója a társadalmi cselekvésnek. Az állam a működési elveiben feltétlenül az életet kell, hogy szolgálja. Az alkotmány, és az alkotmányos állam a szentkorona-tan értelmezésében tehát bármely formájában az életnek alárendelt struktúra egészen az önkormányzatokig.

 Forrás . Wikipedia 


 ***

 

Szent Korona

(Wikipedia)


A földrengés-biztos vitrinben őrzött Szent Korona az Országház kupolacsarnokában, a szakrális tárgyat állaga megóvása érdekében, oxigén helyett nitrogén veszi körül 


A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig.

A hozzá kapcsolódó hagyományokkal és jogokkal foglalkozó Szent Korona-tan szerint a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona és mint jogi személy a Magyar Államnak felel meg. 

A történelmi hagyomány szerint 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, I. István magyar király a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett.

Hasonló, de máig élő jogi vonatkozásokat is tartalmazó koncepció épült ki a brit korona körül. A korona az angol jog szerint olyan jogi személyiségű örökíthető hivatal (corporation sole), amely a végrehajtó hatalom jogi megtestesülését képviseli. A koronák mint tárgyak (mint az angol vagy a skót koronaékszerek) a „Korona” tulajdonát képezik és nem az uralkodóét. A „Korona” egy absztrakt metonimikus képzet, amely a kormány létezésének jogi alapját biztosítja.

 A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából




A Szent Korona tan alapjai 

 Tóth Zoltán József jogtörténész beszél.

 

 

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése