Oldalak

2019. április 28., vasárnap

A 6. Nap korszaka- A változás filmje




Az emberiség és világunk változásáról szóló csodás film. Ha jól értem, ápr.30-áig lesz látható. Érdemes lenne letölteni. Ajánlom minden változást kívánó embernek a megnézését. Úgy látom az első része csak 30-áig lesz fenn. De egészben is nézhető. Alul a cc nél be lehet állítani a feliratot. Az emberiség és világunk változásáról szóló csodás film. Ajánlom minden változást kívánó embernek a megnézését. Úgy látom az első része csak 30-áig lesz fenn. De egészben is nézhető. Alul a cc nél be lehet állítani a feliratot.
Milly



Ki vagyok én? Miért vagyok itt a Földön? ... és sok más kérdés hangzik el.
Őseink és gyermekeink bölcsessége tudja a választ... ideje nekünk is megkeresnünk a válaszokat.

Milly



2019. április 3., szerda

Az USA-ban és Nyugat-Európában sok helyen már eldobták az ekét 2019.03.27.


"Az elmúlt időszak intenzív mezőgazdaságának az lett az eredménye, hogy a talajbolygatással és a kemikáliák használatával felperzseltük a talajban lévő szerves anyagok jelentős részét. Gondoljunk csak arra, hogy mostanában már csupán 1-2 százalék humusztartalom van a talajokban. Ezért eróziónak vannak kitéve, nem tudják megtartani a vizet és a tápanyagokat. Így ahhoz, hogy valamit tudjunk termelni, rá vagyunk szorulva az input kemikáliákra. Ezáltal viszont a növényeink sokkal jobban ki vannak téve a betegségeknek, illetve az így megtermelt, az emberek és az állatok által elfogyasztott növények beltartalmi értékükben silányabb minőségűek."



Baranyai Vitália: „Az USA-ban és Nyugat-Európában sok helyen már eldobták az ekét”

2019.03.27.

Magyarországon is oly mértékben leromlottak a talajok, hogy már nem képesek a megfelelő tápanyag-tartalommal ellátni a növényeket – mondta a Szuperfarmnak adott interjújában Baranyai Vitália, talajgazdálkodási mérnök, kutató. A talajegészség helyreállítására megfelelő módszer lehet a biológiai alapú forgatás nélküli gazdálkodás.
Mindig azt halljuk, hogy Magyarországon a termőtalajok jobb állapotban vannak, mint Nyugat-Európában. Valóban így van? Milyen állapotban vannak a talajaink?
Amikor az USA-ban tanultam, én is abban a romantikus hitben éltem, hogy Magyarországon még nincsenek olyan rossz állapotban a talajok, mint a világ többi részén, de itthon sajnos arra kellett ráébrednem, hogy ez nem így van. A gazdálkodási módszerek itt is olyanok, mint a nagy kibocsátású agrárországokban, és ez megtette a hatását.
Pontosan mi okozza a talajok romlását, melyek a kritikus pontok?
Az elmúlt időszak intenzív mezőgazdaságának az lett az eredménye, hogy a talajbolygatással és a kemikáliák használatával felperzseltük a talajban lévő szerves anyagok jelentős részét. Gondoljunk csak arra, hogy mostanában már csupán 1-2 százalék humusztartalom van a talajokban. Ezért eróziónak vannak kitéve, nem tudják megtartani a vizet és a tápanyagokat. Így ahhoz, hogy valamit tudjunk termelni, rá vagyunk szorulva az input kemikáliákra. Ezáltal viszont a növényeink sokkal jobban ki vannak téve a betegségeknek, illetve az így megtermelt, az emberek és az állatok által elfogyasztott növények beltartalmi értékükben silányabb minőségűek.
Hová vezet, ha ez így folytatódik?
Az USA-ban sok helyen néhány év alatt oly mértékben leromlott a talajok minősége, hogy szó szerint elfújta a szél. Nehezen megjósolható, hogy mi lesz ennek a vége. Vannak példák arra, hogy éhínség lett a tönkrement talajú területeken, de például Indiában és az USA-ban is rengeteg gazdálkodó lett öngyilkos, mert sokan rendkívüli módon függővé váltak a műtrágyagyártóktól, és eladósodtak. Én mindenesetre azt gondolom, hogy nálunk fel fog ébredni a gazdatársadalom és a lakosság, és nem hagyják, hogy idáig fajuljanak a dolgok.
Látszik-e valamilyen megoldása ennek a problémának?
Az USA-ban és Nyugat-Európában sokan már egész egyszerűen eldobták az ekét, és hosszabb ideje így gazdálkodnak. Ez a folyamat itthon is elindult, körülbelül 10-15 éve, és itt is vannak már olyan gazdák, akik nem bolygatják a talajt, és közvetlenül a talajba vetnek. Ezt úgy történik, hogy rajta hagyják a táblákon az előző évi szármaradványokat, azzal a gondolattal, hogy azok megvédik a talajt az eróziótól és a vízvesztéstől illetve visszapótolják a szerves anyagot. Manapság kezd teljesen átalakulni a talaj szervesanyag-tartalmáról való vélekedés, mégpedig úgy, hogy a pótlás elsősorban nem a földfelszíni maradványokból származik, hanem a gyökérből, ezért azokat nem is kell kiforgatni a talajból.
Tehát a vetés előtt semmilyen talajmunka nincs?
Így van, nem kell a talajt szántásal bolygatni, direktvető gépekkel folyik a vetés. Egy tárcsa megnyitja a talajt, oda kerül a mag, és abban a munkamenetben vissza is zárják a talajt.
Az átálláskor mire számíthatnak a gazdák, milyen hozamaik lesznek?
A direktvetéses, talajbolygatás nélküli gazdálkodásszépen hangzik, de a gyakorlatban a kezdeti években hozamveszteségeket szenvedhetnek el az erre áttérő gazdák. Fontos a talajegészség-elvek betartása, vagyis egyszerűen megfogalmazva, hogy ne bolygassuk a talajt, és figyeljünk arra, hogy folyamatosan legyen gyökérzet benne. A gyökérváladékok ugyanis mikrobiológiai populációt éltetnek, ez pedig alapvetően fontos a talajok egészségének fenntartásához. Ez a mikrobiológiai populáció egy folyamatos tápanyagraktárként szolgál, illetve folyamatosan képes feltárni a talaj ásványianyag-komponenseit, ami a mikroelem-ellátottságban döntő. A nagyobb elemeket, mint a nitrogént, vetésforgóval, pillangósokkal lehet biztosítani, amelyeket takarónövényekként is alkalmaznak.
A műtrágyázást is azonnal el lehet hagyni teljesen?
Azt azért nehéz lenne, az átállás után általában még évekig, egyre csökkenő mennyiségben kiszórnak a gazdák szervetlen műtrágyát. Azt nem tudom, hogy Magyarországon tart-e már itt valamelyik gazdálkodó, de az Egyesült Államokban a földjüket így művelő farmerek közül többen teljesen elhagyták a külső inputokat. Sokféle kombinációja van ezeknek a módszereknek, mert van olyan, aki a takarónövényt lelegelteti, az állatok pedig trágyázzák a területet, de mindegyik módszer azt a néhány elvet követi, amelyek a talajegészséget szolgálják. Egy egészséges talaj képes arra, hogy a növényeket is egészségesen tartsa.
Ön egyébként hogyan „keveredett bele” ebbe a témába?
Környezetmérnökként végeztem, majd az Az Egyesült Államokban, a Maryland-i Egyetemen szereztem talaj- és vízgazdálkodásból is diplomát. Itt ragadott magával a talajok rejtélyes világa. Fokozatosan kezdtem gazdákkal dolgozni, egyre többen találtak meg a kérdéseikkel, és nekem is elkezdtek gyűlni a kérdéseim. Tavaly nyáron kezdtem el konkrét kísérleteket végezni, most pedig egy alakulófélben lévő kutatócsoporttal folytatjuk ezeket a Szent István Egyetemen. A fő célom, hogy kialakítsak egy talajegészség-monitoring rendszert, amit a különféle laborok, akár akkreditált kereskedelmi laborok is adaptálni tudnak, hogy a gazdák ne csak kémiai és fizikai paramétereket kapjanak a talajaikról, hanem lássák, hogy ott mi is történik a biológia szintjén. A kémia és fizika mond bizonyos dolgokat, de arról keveset, hogy a talaj képes-e ellátni a különféle funkcióit.
Mit tudnak pluszban ezek a biológia paraméterek?
A humusztartalmat szokták vizsgálni, és az egy nagyon fontos paraméter, hogy a szervesanyagtartalom szempontjából milyen állapotban van a talaj. De az is jó lenne, ha egyszerű módszerrel tudnánk mérni a talaj tápanyaghálózatát. Egy erősen degradált talajban csak a baktériumok, és azoknak is egy alacsony diverzitású populációja él. A kérdés az, hogy a különféle talajokban jelen vannak-e olyan ragadozó szervezetek, mint például a ostorosokok, amőbák, csillósok, és fonalférgek, amelyek a baktériumokban lévő tápanyagokat feltárják. Amit ugyanis ők kiürítenek, az a növény számára elérhető. A növény gyökerének közvetlen környezetében van a legnagyobb élet. Tulajdonképpen a növény vonzza oda a speciális gyökérváladékokkal a megfelelő baktérium-populációt, amely aztán a ragadozó szervezet által kerül a növény számára megfelelő formátumba.

Baktérium-fogyasztó fonalféreg 400-szoros nagyításban. Fotó: Baranyai Vitália
Hogyan lehet ezt mérni?
Egy direktmikroszkópos vizsgálati módszert használok, és konkrétan megszámolom, hogy az adott mintában hány darab baktérium és gomba, mennyi egyéb állati egysejtű, fonalféreg van. Ennek a módszerbek az a hátránya, hogy nehezen replikálható. Ezt a módszertant szeretném egy olyan szintre felhozni, hogy tudományosan is megállja a helyét. Mivel ez egy optikai módszer, a vizsgálatot végző egyéntől is függ az eredmény. Vannak egyéb mikrobiológiai módszerek, amelyekkel lehet vizsgálni ezeknek a populációóknak a csoportjait, és mindegyiknek megvan a maga hibája, én ebben akarok egy kicsit jobban elmélyedni, összehasonlító elemzéseket végezni, és  hogy legyen egy könnyen használható módszer, amellyel a gazdák is látják, milyen állapotban van a földjük a talajélet szempontjából.
Mennyire elterjedt Magyarországon ez a talajbolygatás nélküli gazdálkodási módszer?
Néhány gazda valamilyen formában találkozott ezzel a történettel, többen közülük kedvet kaptak hozzá, mert azt mondják, hogy elegük van ebből a szélmalomharcból: az egyre csökkenő hozamokból, vagy a betegségek és gyomok elleni állandó küzdelemből. Aztán néhány évig nevetnek rajtuk a szomszédok, de csak addig, amíg azt nem tapasztalják, hogy aszály van, de a kinevetett szomszédnál valamiért mégis zöldek a levelek. Nálunk most egy tanulási folyamat zajlik, a kritikus tömeget még nem érte el azok száma, akik hisznek ebben, és van elég elszántság bennük, hogy átálljanak. De az USA-ban már megközelítik a kritikus tömeget.
Ezek szerint a magyar gazdálkodók egy része megértette a problémát, és próbál reagálni rá. Tartunk-e már ott, hogy a döntéshozók is figyelembe vegyék ezt, például a támogatások meghatározásakor?
Úgy tapasztalom, hogy ez nem reménytelen, jó úton van az ügy. De el kell érni egy olyan szintre, ahol jól dokumentált, látható eredmények vannak: a növények magasabb beltartalmi értéke, növekvő humusztartalom a talajban, jobb ellenálló képesség a betegségek és az aszály ellen és fokozatosan egyre nagyobb hozam. Idén már harmadik alkalommal rendezik talajegészség-konferenciát. A téma kint van az asztalon, ezt jelzi az is, hogy egy hét alatt megtelnek a konferencia-helyek, és külföldi, a témában nagy neveknek számító előadók is megosztják a tapasztalataikat, és ami még pozitív, hogy megalakult a talajmegújítók szakmai egyesülete is.


A Szeretet és a Fény egységhálója 2019.03.31.


"Mindig tudjatok arról, hogy testetek minden egyes sejtje ehhez a szent hálózathoz kapcsolódik. Átfolyik rajtatok, s valamennyi részeteket összeköti minden fával, minden lénnyel, a Földdel és a csillagokkal, a Mindenséggel, kedveseim."





A Szeretet és a Fény egységhálója
2019.03.31.

A Földön, éppúgy, mint az egész világegyetemben, örökkévalóan jelen van, minden életet egybeköt a Szeretet és a Fény hálózata. Ezt az egységes mezőt nevezzük az EGY-ség mezejének, szeretteim.

A tanítás, amelyet hozok nektek, arról szól, hogy minden nap ismerjétek el ennek a hálózatnak a létét, nap mint nap forduljatok hozzá és kapcsolódjatok bele.

Mindig tudjatok arról, hogy testetek minden egyes sejtje ehhez a szent hálózathoz kapcsolódik. Átfolyik rajtatok, s valamennyi részeteket összeköti minden fával, minden lénnyel, a Földdel és a csillagokkal, a Mindenséggel, kedveseim.

Ha valaki úgy él, hogy közben tudatosan ehhez a hálózathoz kapcsolódik, egész életében maga mögött érezheti energia támaszát.

Ha az ember tudata a különválásra vagy a félelemre összpontosul, a tudat összehúzódik, s nem képes felfogni ennek az örökké jelenlévő EGY-ség hálózatnak a Szeretet- és Fényáramát.

A tanítás, amelyet hozok nektek, arról szól, hogy nyissátok meg a testeteket, elméteket, szíveteket, lelketeket és szellemeteket, hogy valamennyi részetekkel tudatosan kapcsolódjatok az EGY-ségnek ehhez a hálózatához, amely körülfog és átitat.

Ez a mező határtalan, túláradó energiát hordoz -- abból a Forrásból táplálkozik, amelyből minden energia kisugárzik és amelybe átalakulás után visszatér

Mondjátok a testeteknek, elméteknek, lelketeknek, szellemeteknek és szíveteknek, hogy tudatosan lélegezze be az EGY-ség hálózatát, s energiáját közvetlenül a Forrásból vegye!
Energiátok így újuljon meg, gyarapodjon, innen merítsen!

Amint belélegeztek, szívjátok magatokba a Minden Létező támogatását, s mindazt, ami akadályoz benneteket az EGY-ség átérzésében, a hálózatra lélegezzétek ki. Amint kifújjátok ezt magatokból, a Forráshoz kerül, s ismét szeretetté és fénnyé alakul. 

Fordítsátok agyatokat, szerveiteket, tagjaitokat az EGY-ség hálózata felé, hogy onnan szívják magukba az energiát! Kötődjetek így minden testrészetekkel a hálózathoz! 
Fújjatok ki magatokból minden stresszt és összehúzódott energiát! Ugyanígy elméteket is az EGY-ség mezeje felé fordíthatjátok, hozzákapcsolhatjátok.

Ne feledjétek: számíthattok a hálózat energetikai támaszára. Kérjétek, hogy csakráitok is ugyanígy az EGY-séghez kapcsolódjanak!


Forrás Internet