Indiában 1,5 millió önkéntes ültetett 66 millió fát 12 óra alatt.
2017.11.01.
Részletek Google fordítóval
Uttar Pradesh indiai államában, az ország legnépesebb lakóhelyén, mintegy 200 millió lakossal, több mint 1.5 millió önkéntes ültetett egy nap alatt több mint 66 millió fiatal fát.. Az akció a párizsi éghajlat-változási konferencia részeként a globális felmelegedés ellen irányult. Egy új világrekordot valósítottak meg vele, mondta az indiai kormány szóvivője.
India minden területéről, diákok, háziasszonyok, kézművesek, a politikusok és a kormány képviselői gyűltek össze abból az alkalomból, hogy India kötelezettséget vállalalt a párizsi éghajlati megállapodás szerint ültetni önként fiatal fákat. A megállapodás, hogy India aláírta a Föld Napján 2016-ban, az egyik legnagyobb ország a világon, ígéretet tett hogy összesen 6 milliárd amerikai dollárt szán újraerdősítésére 12 százalékán a terülén. 2030-ra az indiai terület 29 százalékát erdősíteni kell.
India az utóbbi időben új környezetvédelmi intézkedésekkel foglalkozik. Csak az év elején indiai fővárosa Új-Delhi tilt minden típusú eldobható műanyagot. Ez az elkötelezettség része annak, hogy India törekszik globális felmelegedés csökkentésére. Mert India is egyike azon országoknak, amelyek világszerte a legtöbb üvegházhatást okozó gázok előállítását végzik.
"A megoldás itt van nálunk felemelkedetteknél, fénymunkásoknál, a Jóisten szolgálattevőinél. Minket mégis bolondnak néztek, mert mások vagyunk és más utat mutatunk nektek, ami Isteni Út, ami Szeretet. "
2018.08.08.
Turul 17. Levél 2. rész 1. Szakasz
A Politikusok....Rollerek voltak és repülőgépnek álcázták magukat
"Ősi kódok nyílnak,- Hozd felszínre azt a tudást, mely lelked legmélyébe van írva! Engedd, hogy lelkedből utat törjön és fényével beragyogja a körülötted élőket!"
MAGYAR ASSZONY miért nem rezdülsz együtt az Ősi Teremtő Erőddel?
Mi tart vissza attól, hogy megnyisd a szívedet, s együtt rezdülj a szívedből fakadó teremtéseddel?
Mi az oka, hogy nem mered előhozni magadból azt az ősi szentséget, azt a szépséget, jóságot, mely lelked mélyén arra vár, hogy kinyílj, mint ahogy a virág kibontja a szirmait?
Emeld fel szíved rezdülését abba a kegyelem teljes valóságba, ahol a NŐ egy különleges ékszerként, finom, érzékeny lágy dallamként rezeg. Ő az, aki képes megnyitni a szíveket. Adni, mindig csak adni, lágyan kitárulkozni és befogadni. Ha megnyitja szívét, az oly szélesre tárul, hogy az egész világ belefér.
Nézz magadba, - Mi választ el attól szentségtől, hogy meglásd magadban, a szereteted kiárasztása által sorsokat vagy képes megváltoztatni, életeddel példát mutatni?
Miért nem tárod fel a benned rejtező ősi titkod, és osztod szét a körülötted élőkkel?
Eljött az idő, megtaláld ÖnMAGad isteni Lényét!
Eljött az idő, hogy megtaláld ÖnMAGad szépségét, egységét, szerelmetességét!
Ősi kódok nyílnak,- Hozd felszínre azt a tudást, mely lelked legmélyébe van írva! Engedd, hogy lelkedből utat törjön és fényével beragyogja a körülötted élőket!
S engedd, hogy szereteted áradása beragyogja Magyar Nemzetedet!
2016 elején egy Peter Wohlleben nevű német erdész kalauzolta a New York Times újságíróját az általa gondozott erdőben. Némi csendes séta után Wohlleben megtalálta, amit keresett: két, egymáshoz közel növő, hatalmas bükkfát.
„Ezek a fák barátok”
– mondta az újságírónak, és a fák koronájára mutatva elmagyarázta, hogy a két bükk nem növeszt egymás felé vaskos ágakat, nehogy elvegyék egymástól a fényt, és hogy az ilyen fabarátságok gyakran olyan erősek, hogy ha az egyik fát kivágják, a másik is hamar elpusztul.
A New York Times munkatársa azért kereste meg Wohllebent, mert az erdész 2015-ben írt egy könyvet, ami hónapokig vezette a német sikerlistákat, majd több nyelvre lefordítva, bevette a nemzetközi könyvpiacot is. A könyv arról szól, amihez Wohlleben a legjobban ért, és aminek megismerésére az életét tette fel:
A fákról és az erdőről.
A 21. század elejére az emberiség több mint fele városlakó lett, a városlakók többsége pedig egyre távolabb kerül a természettől: számítógépek monitorjai előtt ülve vágyakozunk a szabadba. Éppen ezért egyre jobban teljesítenek a könyvpiacon a természetről szóló könyvek, amilyen Wohlleben A fák titkos élete című kötete is.
A német erdész fő állítása pedig önmagában is megkapó: azt mondja, a fák beszélgetnek egymással az erdők alatt húzódó, gyökerekből és gombafonalakból álló hálózaton keresztül. De a fák antropomorfizálása nem áll meg itt, Wohlleben szerint a fák szülőként törődnek az utódaikkal, barátságokat, szövetségeket kötnek, harcolnak a számukra nem kívánatos fajokkal szemben, fájdalmat éreznek, tanulnak és tudnak számolni is.
A vicc az, hogy amit az erdész leír, annak valóban van tudományos alapja, és a kutatási eredményeket alátámasztják Wohlleben saját megfigyelései is. Az a néhány biológus, aki kritizálta a könyvet, csak azt hozta fel, hogy az író túlságosan az emberhez és állatokhoz hasonló élőlényekként írja le a fákat. Mert az erdők alatti, gyökerekből és gombafonalakból álló erdei interneten valóban jelzéseket küldenek egymásnak a fák, csak míg az erdész ezt beszélgetésnek nevezi, az utód tápanyaggal való ellátását pedig szülői gondoskodásnak, a biológusok nem mennek ennyire messzire.
Abban azonban Wohllebennek mindenképp igaza van, hogy az egyszerű olvasóhoz az ő szóhasználata jelenti a kulcsot: a The Hidden Life of Trees sokkal szórakoztatóbb és érthetőbb olvasmány, mint akár egy gimnáziumi biológiatankönyv, még ha mindkettő a fákról is szól.
A fák viselkedésének bemutatása és már-már megszemélyesítésbe hajló leírásuk követhetőbbé teszi a fajták közötti különbségtételt is, Wohlleben világában a mindig összetartó bükkök a jégkorszak óta bevették szinte egész Európát, és mindenhol, ahová csak eljutnak, kíméletlenül leszámolnak más fafajtákkal. A bükk stratégiájának kulcsa, hogy nagyon-nagyon kevés fényt enged maga alá. Ez két dolgot jelent:a bükk alatt csak a legkisebb fényigényű növények élnek meg, és a fiatal bükkök egészen jól elvannak más, több fényt áteresztő fák koronái alatt is.
Ha pedig a fiatal bükk elérkezettnek látja az időt, rákapcsol és túlnövi a fát, ami alatt nőtt, majd a koronájával megfosztja az életet adó fénytől.
De persze a bükköknek is megvan a gyenge pontjuk: nagyon szociálisak és csak erdőben, a fajtársaik közt érzik igazán jól magukat. Ezzel szemben a tölgyek jobban elvannak kisebb csoportokban vagy akár egyedül is.
A tölgyeknél sokkal jobban kedvelik az egyedüllétet a fűzfák és a nyárfák, amik kifejezetten arra játszanak, hogy a magjuk minél messzebbre jusson az anyafától. Ezek a fák az erdő védelme nélkül is képesek a túlélésre, ez teszi őket úttörőkké az erdők természetes terjeszkedésében. Egy bükkfa például nagy gondban lenne, ha csak úgy, valami füves pusztán kellene kinőnie, de nyárfák alatt akár lehet is esélye.
Wohlleben bemutatja azt is, hogyan gondoskodnak a fák az utódaikról. Azt írja, hogy egy fiatal fa semmi mást sem szeretne annyira, mint turbófokozatban fotoszintetizálni, és folyamatosan növekedni. Ezt azonban nem teheti meg, amíg az anyja föléje tornyosul. Ezekben a korai évtizedekben az öreg fa a föld alatti hálózaton keresztül látja el táplálékkal az utódait, amik így olyan szilárd és tartós törzset növesztenek, mintha akadály nélkül jutna hozzájuk a napfény. Az erdőben a fiatalok esélye csak akkor jön el, ha akár 400-500 éves anyjuk annyira megöregszik, hogy már nem tudja tartani a koronáját, és ledől. Ekkor a ledőlés után életben maradt fiatalokra is jut napfény, akik végre elkezdhetnek növekedni.
A könyv szerint a mai erdőgazdálkodással éppen az a probléma, hogy figyelmen kívül hagyja, milyen is egy igazi erdő. Manapság a telepített erdők szinte minden esetben egyetlen fajta fából állnak, ez pedig általában rontja az erdő ellenálló-képességét. Az, hogy a fákat egymástól távolra telepítik, gátolja, hogy kapcsolatba léphessenek egymással, holott erre több fafajnak is bizonyítottan igénye van, a fő probléma pedig az, hogy a fakereskedők nem hagyják megöregedni az erdőket.
Mivel a telepített erdők fái növekedéskor nem kapnak árnyékot, nagyon gyorsan nőnek, de a törzsük nem lesz eléggé ellenálló. Nem véletlen, hogy a komoly viharkárok szinte mindig telepített erdőkben keletkeznek. Ráadásul a telepített erdők fáit maximum 80 éves korukban már kivágják.
Emberi években számolva ez érthető is, hiszen 80 év már szép kor egy embernek. A fák azonban sokkal lassabban élik az életüket, és megfelelő körülmények között, erdőben egy bükk például 400-500 évig is elélhet. A 80 éves kor Wohlleben szerint a fáknál még gyerekkor, nem véletlen, hogy egy évszázadok óta érintetlen erdőben egy 80 éves fa gyakran alig magasabb 2-3 méternél. A telepített erdők 80 éves fái ehhez képest viszont már kitermelhető szálfák. Wohlleben éppen ezért hasonlítja ezeket a fákat a húsukért tenyésztett állatokhoz.
A mesterségesen telepített, fiatalabb erdőkben gyakran a fák sem érzik magukat túl jól, és kényelmetlenségüket jelzik is egymásnak. A könyvben is idézett kutatások szerint pedig lehetséges, hogy az ember is érzi ezt: minél öregebb és minél egészségesebb egy erdő, annál jobb benne az emberek közérzete, és annál nyugodtabbak a túrázók: a pulzusuk kiegyenlítődik, a vérnyomásuk lecsökken.
Wohlleben szerint az erdők tanulmányozása az egész mezőgazdaságnak hasznos lehet, az pedig egészen biztos, hogy Európában több lehetőséget kellene hagynunk a telepített erdőknek is, hogy megöregedjenek. Egy öreg erdő nem feltétlenül jelent kevesebb faanyagot sem, ha a fák jól érzik magukat, jobban nőnek, akár 200-300 éves korukban is, így a fára hajtó erdészetek is jobban járhatnának.
Még azzal sem rontottunk el semmit, hogy Európa szinte összes több száz éve érintetlen erdőségét már kivágtuk, hiszen öreg erdő akár egy néhány évtizede telepített erdőből is lehet, a fákat egyszerűen csak békén kell hagyni, a természet végezni fogja a dolgát, csak nagyon-nagyon lassan. A fák ráadásul nagyon jól alkalmazkodnak, sőt még tanulni is képesek: ha például egy fának egész életében sok víz áll rendelkezésére, és dőzsöl, de egy aszályos nyáron hirtelen elfogy a víz, a fa ezt meg fogja jegyezni, és később minden évben sokkal takarékosabb lesz a vízzel, mint korábban.
A The Hidden Life of Trees elolvasása után az ember úgy érzi, fontos dolgokat tudott meg a körülötte lévő világról, és minden fejezet újabb mindennapi jelenséget tesz érthetővé a biológia iránt amúgy nem érdeklődő olvasó számára. Wohlleben nem azt akarja, hogy az emberek hagyják békén a fákat, az erdész szerint az emberi civilizáció alapja, hogy más élőlényeket használunk a túlélésünk és fejlődésünk érdekében, és ezzel semmi baj nincsen. Az viszont elvárható, hogy minél többet tudjunk ezekről az élőlényekről, minél tisztességesebben bánjunk velük, és hogy ne pazaroljuk a tőlük kapott erőforrásokat.
Vagy ahogy az erdész-író az interjúiban rámutat:
Meg kell értenünk, hogy annak ellenére, amit az elmúlt évtizedekben tanultunk, a természet nem valamiféle személytelen gép.
Bárcsak többen lennének, akik így megnyilatkoznának! Pedig van felemelkedett mester több, de kiállni a nagy nyilvánosság elé, nem mindenki tudja felvállalni, vagy nem feladata.
Sokan őrültnek nézik Bali Pétert, mert olyan dolgokat mond, amik az általános gondolkodással elfogadhatatlanok. Iszonyú nehéz lehet tartani az óriási égi energiát és átadni a szokatlan üzeneteket videón keresztül.
A felébredett emberek érzik, tudják, a többiek sejtik, hogy csak ez az egyetlen útja világunk megmentésének .... váltani, változni az Atya iránymutatása szerint.
Jótanács: Akit zavar a videó, az próbálja ki, hogy csak hallgatja, mindjárt más lesz az élménye.
Milly
Turul 17. Levél 1. rész 1. Szakasz
Isteni üzenet
O. Viktornak, Benjamin N. és a Világnak...
2018. július 22.
"Szállj le a döglött lóról és ülj fel a táltos paripákra és menjünk együtt, és tegyünk rendet !
Hozzunk békét, egységet,szeretet az emberiségnek ! "
Annak a megvalósulását segítjük, amire gondolunk, főleg ha nagy energiával tesszük. Csak Isten a tudója, hogy kiben mi lakozik valójában és mire képes. Ezért segítsük a jó oldalt kibontakozni. Különben is álmodozni jó! Legyen így! Áldás a Mindenségre! Milly
Orbán Viktor 2018. őszi parlamenti beszéde
2018.07.17.
Orbán Viktor 2018. őszi parlamenti beszéde, amelyet minden televíziós társaság közvetít (részletek)
- Tisztelt Honfitársaim, Magyarok!
Magyarország minden eddig ismert földi szövetségtől, szervezettől és rendszertől függetlenné vált. Magyarország a mai naptól teljes mértékben szabad és független, továbbá a Galaktikus Földi Szövetség teljes értékű tagjává vált, minden más földi országgal együtt.
Eljött az ideje annak, hogy az összes adósság és kivetett adó megszűnjön. Az összes hitelt eltöröljük. Megszüntetünk minden, ember-ember közötti különbséget teremtő uralmi rendszert. A kormányzat ezentúl az állampolgárokéhoz hasonló juttatásokért dolgozik.
Az Ember Szellem, Lélek és test hármassága. Az akadémikus orvoslás munkáját ezentúl mindenhol a Lélekkel foglalkozó terapeuták segítik, továbbá mindenhol elérhető lesz a fejlett földönkívüliektől származó gyógyítási technológia, amely használatával bárki legfeljebb néhány nap alatt bármilyen betegségből meggyógyul. Az összes, nyugati gyógyszergyártó cégek által készített gyógyszerek felülvizsgálatát követően minden, előnytelen mellékhatást kiváltó szer forgalomból történő azonnali kivonásra kerül.
Az összes folyó-, és állóvizet, továbbá a termőföldeket, erdőket, és az összes természetes területet a földönkívüliektől kapott fejlett technológiával kitisztítjuk és helyreállítjuk. A levegőből kivonjuk az összes, eddig felhalmozott szennyező anyagot. A mezőgazdaságot földönkívüli fejlett eszközök segítségével fejlesztjük.
Az országban mindenhol térítésmentesen elérhetővé tesszük a szabad energián alapuló eszközök használatát. Ettől a pillanattól kezdve a fűtés, a világítás, főzés, vagy bármilyen más energiát igénylő tevékenység ingyenes.
Minden család, illetve egyedülálló térítésmentesen kap tőlünk egy eszközt, amellyel mind élelmiszert, mind ruhaneműt a szabad energia segítségével az Univerzum láthatatlan Energiájából képes ingyen előállítani. Az eszköz neve replikátor. Az eszköz használatára mindenkit egy nap alatt térítésmentesen megtanítunk.
Átalakítjuk a közlekedést. Minden, benzinnel vagy gázolajjal működő motorral hajtott gépjárműre kiegészítő eszköz kerül, amely a levegőből, illetve vízből kivont energiával működteti a motort.
Állami szintű támogatással kezdjük el az összes gépjármű szabad energiával történő működtetésére történő átszerelést.
Az összes aszfalt-, és betonút egy, legfeljebb két éven belül eltávolításra kerül, lévén elkezdjük a föld felszíne fölötti közlekedést, amelyre folyamatosan mindenkit felkészítünk és megtanítunk.
Az oktatást teljesen átszervezzük. A valós és hiteles, több ezer éven át elrejtett tudást kívánjuk mindenki számára átadni.
A pénz fokozatosan kivonásra kerül, lévén minden, az állampolgárok számára szükséges szolgáltatást ingyenessé teszünk. Az adóhivatal megszűnik.
Az összes szabadidő vagy sporttevékenység mindenki számára ingyenesen elérhető lesz.
Rövidesen elindul az első, egyelőre Naprendszeren belüli űrjárat, amelyen minden állampolgár, az állam támogatása mellett egy alkalommal térítésmentesen utazhat majd.
A klímaváltozás ténye vitathatatlan. Az alábbi tudományos jelentésben szerencsére nem szerepel, hogy a széndioxid kibocsájtás lenne az egyetlen, vagy fő oka. Tudniillik az okok feltárása még hátra van. Az tény, hogy sokminden befolyásolja az éghajlatot. Leginkább az emberi tevékenység tud rajta rontani...fizikai és szellemi szinten is. Leginkább az a gond, hogy Földanya nem tűri már a hátán a vérszopókat. Figyelmeztet. A legfontosabb mondat az alábbi cikkben az utolsó.
Milly
Egyre gyakrabban tapasztalunk extrém időjárást
2018. 03. 22. 11:04
A klímaváltozás bizonyítottan növeli az extrém csapadékmennyiség, a villámárvizek, a part menti áradások, a hőhullámok, illetve az erdő- és futótüzek kialakulásának esélyét. Az éghajlatváltozás ráadásul a Golf-áramlatra is súlyos hatásokkal lehet.
Új adatok igazolják, hogy gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási események az utóbbi 36 évben, mint korábban – áll az MTA közleményében. Az áradások, villámárvizek, illetve part menti áradások száma csak az utóbbi 5 évet tekintve is jelentősen emelkedett – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb jelentéséből. A tanulmány az először 2013-ban elkészített jelentés frissített változata.
Egyelőre még a megállapodás céljainak megvalósítása sem tűnik lehetségesnek
A Szélsőséges időjárási események Európában: felkészülés a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra című jelentés szerint 1980 óta az áradások és más vízügyi problémák száma megnégyszereződött; a szélsőséges hőmérsékletű napok, az aszályos napok és az erdőtüzek gyakorisága több mint kétszeresére emelkedett; a zivatarok és viharok száma pedig megduplázódott.
A szélsőséges időjárási események ráadásul jelentős anyagi károkkal is járnak.
A friss adatok alapján 1980 óta a kétszeresére nőttek a zivatarkárok az Egyesült Államokban, igaz, Európában ugyanezen időszak alatt alig emelkedtek a folyók áradásai által okozott károk mértéke. Ez azt jelenti, hogy az európai árvízvédelmi intézkedések hatékonyak.
Veszélyben a Golf-áramlat?
A Golf-áramat az atlanti áramlási rendszer (Atlantic Meridional Overturning Circulation, AMOC) része. Folytatásával, az Észak-atlanti-áramlással együtt a Mexikói-öböl meleg vizét szállítja északra. Az EASAC korábbi, 2013-as és 2018-as jelentései is foglalkoztak azzal a kockázattal, melyet az áramlat gyengülése vagy leállása jelentene.
Egy ilyen átalakulás hatására egész Északnyugat-Európa időjárása megváltozna.
Napjainkban is folyik a szakmai vita arról, hogy leállhat-e az áramlat azért, mert a növekvő csapadékmennyiség és a grönlandi jég olvadása miatt egyre több édesvíz kerül az Atlanti-óceánba. Az EASAC jelentése szerint az oceanográfiai adatgyűjtés fejlődésével megbízhatóbb előrejelzéseket kell készíteni a klímaváltozás áramlatra gyakorolt hatásáról.
Homokba dughatjuk a fejünket, de szinte egy normális hónapunk sem volt, az összes létező veszélyjelzés legalább egyszer elérte idén a legmagasabb vörös fokozatot. (2017)
A jelentés emellett arra is rávilágít, hogy a gyengülő és kanyargósabb vonalú futóáramlásnak igazoltan szerepe van az Arktisz gyors felmelegedésében, illetve az Európában és az Egyesült Államok keleti részén tapasztalt kemény fagyok kialakulásában.
Az új adatok megerősítik a 2013-as következtetéseinket – mondta Michael Norton, az EASAC környezetvédelmi programjának igazgatója a friss jelentésről.
Norton szerint az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események még sürgősebbé és fontosabbá teszik a klímával kapcsolatos vizsgálatokat. Az EASAC jelentése szerint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében a politikusoknak és döntéshozóknak javítaniuk kell Európa infrastruktúráján és társadalmi rendszerein.
