Aranyasszonyok
A Női Teremtő minőség az ősi magyar szellemiségben
Aranyasszony - Józsa Judit
alkotása
Az aranyasszonyok a magyar ősi hitvilágban a női teremtő és
gyógyító princípiumot képviselték, a gyógyítás mellett akár uralkodói,
hadvezéri feladatokat is elláthattak.
Nem földi dolgokkal, hanem az ÖregÖsteenség erejével gyógyítottak.
Magyarország - Anyaország - Józsa Judit alkotása
A Joli-tórem bolygójának első számú asszonya Anyahita
Nagyboldogasszony, a Szíriusz csillagrendszerből származó Ősanyánk a kezdet, a
keletkezés, a születés, a Hunok,
Magyarok Istenanyja a Napbaöltözött
Nagyboldogasszony, Aranyasszony.
Tőle ered mindennek az alapja, az alkotóképesség, akaraterő,
ajándék, adomány.
Anyahita Nagyboldogasszony
Utódai, lányai vitték tovább ősi tanait és szellemvilágát.
Gyermekei közül az Arvisura beavatottságot azonban csak lánya,
Éa örökölte Anyahitától, aki az Öröktűz őrzése mellett teljesített szolgálatot,
és édesanyját Kaltes-asszony birodalmából jött gondolatok-továbbításában
helyettesítette és tartotta velük a kapcsolatot.
Éát férjhezmenetele után a kaltesi csoportok Kisboldogasszonynak
nevezték.
Éa vérszerinti unokája, Gilgames (kr.e. 3578-ban született,
Arpach néven)volt, Uruk királya. ...... Ezáltal Magyar elődeink Gilgames
leszármazottak voltak.
Nagyboldogasszonyunk - Kolozsvári - Donkó Rebeka alkotása
Az Arvisura,
vagy más néven Igazszólás, egy nagy terjedelmű,
összefüggő, térben és időben nagy távolságot átfogó irodalmi alkotás.
A
hagyomány szerint ez a 24 hun törzsszövetség sámánjainak rendszeresen írt és
őrzött írása, amely a magyarság évezredes regevilágán keresztül mutatja be a
magyar nép régmúltját.
Az Anyahitától származó ősi női erők képviseletére, a 24 Hun
Törzsszövetség születésének idején (Kr.e. 4040) létrehívták az Aranyasszonyok rendszerét.
A mindenkori Aranyasszony feladata volt a Hunok társadalmi
rendszerének legbékésebb és legélhetőbb módjának biztosítása,mely így kiterjedt
az egészség, a természet, a gazdaság, a család, a nevelés területének
felügyeletére.
Az Aranyasszonyok a legjobb,legrátermettebb beavatott
asszonyokból lettek kiválasztva (kiválasztott), így azok a legtöbb esetben
rimalányokból, rimaszécsekből kerültek ki.
Sarolt nagyfejedelem asszony - Józsa Judit alkotása
A legelső kiválasztott Aranyasszony, így nem csoda, hogy a női
szerep és küldetés legméltóbbja Rima asszony lett Kr.e. 4040-ben, mint
legfontosabb küldetéseként, a rimalányok rendszerének létrehívója, annak
szülőanyja.
A Rima aranyasszonyt követők mindegyike rendkívüli égi
képességekkel bíró nő volt, de ezek között is vannak olyanok, akik a
történelmünk során kiemelkedően bizonyították méltóságukat a földi élet eme
legnemesebb feladatának legmagasabb szintű elvégzésére.
Rimalányok
Rimalánynak lenni az évezredek során nem kevesebbet
jelentett,mint egy elkötelezettség a Hun nemzetnek, de elsősorban a saját
törzsének.
A kötelezettség azt jelentette, hogy a leendő rimalány a földi
életének minden örömét, szépségét, búját, és baját felajánlotta a törzsének,
nemzetének.
Az elhatározást, amely egy életre szólt, követte a négyéves képzés,
majd a beavatás.
Az Égiek elfogadása után az életével már nem rendelkezett
saját maga... és ez adta számukra a boldogságot, a harmóniát.
Ők tudtak igazán
szeretni, mert feladatukat szerették, mely révén az Égiek legkegyeltebb és
legszeretetreméltóbb gyermekei lehettek.
A Rimalány képzés szakterületeke is koncentrálódott, hiszen
nemcsak gyógyító, arbag rimalányok voltak, hanem harcoló katona, rovó, kézműves
is, az élet szinte minden területén.
A Rimalányok a képzéseken elsajátították a
szakterületükön kívül a titkos rovásírás tudományát, az Arvisura, és a Hunok
történelmét is kiválóan kellett ismerniük.
A beavatott, kiképzett rimalányok
feladata volt több ezer éven keresztül a Hun hagyományok, szokások, természeti
ismeretek, hit és erkölcs továbbadása az utódoknak, biztosították továbbá a Hun
törzsek megmaradását, növekedését.
Biztosítva volt az utódok szellemi és
fizikai jó állapota, mely biztos múltú alapokon állva nyugodt és békés jövőt
garantálhatott.....
Rimának lenni nem csak azzal egyenlő, hogy gyógyítanak, ápolnak.
A Rima, mint égi áldással bíró, kizárólag női hit és életvitelből álló
szolgálat egy beavatás utáni magas fokú földi kapocs az Égiekkel, egy jobb és
harmonikusabb és egészségesebb életvitel megvalósítása.
A Rima az ÁLDOTT NŐ.
A Hun törzsi rendszer egy igen szigorú, meghatározott szabály
szerint épült fel.
A legfőbb irányítás joga mindig a beavatott társadalomé
volt, Égi kapcsolatokkal, égi birodalomként, vagyis egy kettős birodalmi rend
elveire épülve.
A legfőbb döntéshozó az Öregek tanácsa volt.
Az irányítási
feladatokat viszont már szétosztották a mindenkori fővezérekre, a fősámánokra
és az aranyasszonyokra, ki-ki a maga területén végezve feladatát.
Jellemző volt , hogy a főtéren állt a 4 házból összeépített
központi épület, az öregek Tanácsának pirosra festett épülete, a 4 külön
bejáratú helyiségekkel.
A 4 külön helyiségben székelt a bíró, a sámán, az
Aranyasszony a szolgálatos Rimalánnyal, illetve a gyermekeket váró asszonyok a
rimalány felügyeletével..
Az aranyasszony felügyelte az élelmezést, végezte a vetést, az
aratást.
Minden asszonynak kijárt a holdtöltétől-holdtöltéig való egyszeri,
háromnapos megkímélése minden munkától, melyet az Aranyasszony felügyelete
mellett szigorúan betartottak.
A gyermekáldásoknál és a szülések megkönnyítését
a rimalányok segítették.
Öröklődő tudás:
Eszerint régen az asszonyok irányítottak, őket hívták
aranyasszonyoknak, akik generációról - generációra egymásnak adták át a tudást.
Sok éven át vezették a magyarok társadalmát igazságban és békességben.
Ezek a
nők erősek, és mégis szelíd tekintetűek voltak, bölcsen szóltak és igazságot
tettek, ha bármilyen perlekedésről volt szó.
Egyes aranyasszonyok ki is tűntek
a többiek közül, voltak, akik ahol megjelentek, ott csodák történtek, az
emberek egyre-másra gyógyultak, és volt olyan is, hogy az aranyasszony amerre
járt, ott bővebb lett a termés.
A női princípium:
Az Arvisura egy részlete (Eperjes aranyasszony és Gyűrűfű
szécs-sámán rovása Kr. u. 805-920.) egy szép hasonlattal jellemzi az
asszonyokat, az asszonyi esszenciát:
"Tudjátok, a női nemnek mindig olyan
volt az élete, mint a szarvasnyájé.
A legnagyobb gondja a szarvasünőknek
mindig az őzikék nevelése volt.
A kis őzike alig jött a világra, estére már a
talpára állt, aztán az anya folyton dédelgette, nyalogatta kicsinyeit, amíg
éretté nem váltak.
Aztán eljött a szarvasbőgés ideje, és a szarvasbikák
csatáztak, hogy ki legyen a győztes. Nekünk, a szarvasnyájnak ez olyan mindegy
volt és csak nyugodtan legelésztünk.
Aztán újból neveltük a kis őzikéket.
Bárki
lett a győztes, a nevelés nekünk jutott.
Aztán voltak olyan időszakok, amikor a
férfiak halomra gyilkolták egymást, de mi megmaradtunk a lakhelyünkön és folyt
az élet tovább.
A legelső rovásos feljegyzésünkben is az szerepel, hogy Úzon
ifjúsági telepes fővezér meghalt, de Ilona aranyasszonynak fel kellett
nevelnie a gyermekeit és utódaival megalapította Ilona aranyröges országát.
Utána a férfiak fadoronggal, kőbaltákkal agyonverték egymást, de mi, az
asszonyok még a verések közepette is féltve neveltük fel gyermekeinket.
Pannonföldnek is Gyömöre és Almágy aranyasszony vetette meg az alapját a bő
gyermekáldással."
Az Aranyasszonyok színrelépése:
Az Arvisúra számos aranyasszony nevét említi, kitér
személyiségük jellemzésére is.
Mesél Atilla 453-ban bekövetkezett halálakor
kirobbanó testvérháborúról, ami után az aranyasszonyok vették kezükbe a
hatalmat, életben tartották a népet és átmentették az avar korszakba.
Atilla
temetésekor a Maros folyó négy gázlójánál huszonnégy sámánifjú állt őrséget,
míg a fejedelmi, víz alá való temetkezés lezajlott.
Egy Szöged nevű ifjú lett
végül Atilla sírjának őrzője, aki a Maros és Tisza találkozásánál őrséget
alapított Szöged elnevezéssel.
A járőrök minden nap ellenőrizték, nehogy
megzavarja valaki Atilla álmát.
Az őrszolgálatot Ilona aranyasszony szüntette
meg 505-ben.
A hun fejedelem halála után a férfiak hatalmi torzsalkodása
veszélybe sodorta a hun nemzetséget.
A kaotikus állapotok rendezése e korban
csak női uralommal volt lehetséges, és ebben az átmeneti időben az
aranyasszonyok látták el a kormányzói, irányítói feladatokat.
Patrona Hungariae - Józsa Judit alkotása
Így történt, hogy kétszáz éven át 11 aranyasszony, 12 fővezér
és 12 fősámán uralkodott e földön, és ezek közül négy aranyasszony fővezér is
volt egy személyben.
Az Arvisura időrendi sorrendbe is állítja az
Aranyasszonyok uralmát:
Bősárkány 410-452, Dunna 451-453, Deédes 453-466,
Szörényke 467-490, Száva 490-500, Ilona-Gyilyó 500-503, Hajnalka 503-510,
Torbágy 510-540, Ilja 540-568, IL Ilona 568-575, Telena 575-600
Deédes aranyasszony volt az, aki megszüntette a háborúskodásokat
Atilla halála után.
Az írás Géza Nagyfejedelem feleségét, Saroltot is
aranyasszonyként tartja számon, aki Koppány halála után, 998-ban Kurszán
várából hazavágtatott az Aranyasszonyok ősi városába, az akkor égő Veszprémbe,
Istvánhoz.
Az aranyasszonyok a magyar ősi hitvilágban a női teremtő és
gyógyító princípiumot képviselték, a gyógyítás mellett akár uralkodói,
hadvezéri feladatokat is elláthattak.
Nem földi dolgokkal, hanem az ÖregÖsteenség erejével gyógyítottak, mágikus erővel.
Gyógyító aranyasszonyok:
Az aranyasszonyok veleszületett képessége a gyógyítás.
Ez azt
jelenti, hogy nem csak a gyógynövényeket és az alkalmazásukat ismerték, hanem
érezték a betegséget is, és bölcsességükből, hatalmas tapasztalatukból
kifolyólag olyan szellemi csatornák nyíltak meg számukra, ami által átlátták a
betegségek közvetlen testi-lelki okait, és azt is, hogy milyen módszerrel lehet
a leginkább meggyógyítani ezeket.
Látták a lelket, hiszen tudták, hogy a
betegségek elsősorban a lélek figyelmeztetései, üzenetei a személyiség felé.
Bárki fordulhatott hozzájuk, mindenki a számára legmegfelelőbb szavakat kapta,
és mellé gyógyulást, aminek fontos építőköve volt a gyógyulásba vetett hit.
Abban az időben a gyógynövények segítették az aranyasszonyokat, az ő tudásukat
örökölték meg később a kuruzslók és javasasszonyok.
A mai Aranyasszonyok:
Függetlenül attól, hogy az olvasók elfogadják-e az Arvisurát,
mint hiteles forrást, vagy nem, az bizonyosan elmondható, érezhető, hogy az
asszonyokban, a nőkben a mai napig benne rejlik az eszencia, a lényegi rész,
amely őket bármikor aranyasszonnyá teheti.
Ehhez azonban fontos felismerni a
női és férfi szerepek különbözőségét, fontos lenne megtalálni az egészséges
egyensúlyt a női harciasság, küzdelem és a befogadó, feminin minőség között.
A
nemi identitás kiművelése, fejlesztése a nők esetében azt jeleni, hogy egyre
jobbak és jobbak legyenek a női szerepükben, a férfiaknak pedig azt, hogy a
nőket jobban megérthessék, s hogy tudomást vegyenek saját érzelmeikről.
Hiszen
a 21. századra nyilvánvalóvá váltak olyan változások, mint a tradicionális
családmodell átalakulása, a bizonytalanságok, melyek hosszú távon párkapcsolati
zavarokat és más jellegű problémákat is okozhatnak, gondolván akár csak a
nőgyógyászati megbetegedésekre.
A testünk és a lelkünk szoros egységet alkot,
hat egymásra.
Mi kell ahhoz, hogy a nő ma is megélhesse aranyasszonyi
mivoltát?
A teremtésnek, mint spirituális fogalomnak, mint isteni kiváltságnak
a gyakorlatban történő legcsodálatosabb megnyilvánulása a gyermekáldás
gyermekszülés, ami a nőnek adatott meg ezen a földön.
Hogy ezt a kiváltságot
megkapta, ezzel megkapott hozzá egy sor más adományt is: az intuíciót, a
felelősségvállalás igazságát, az érzések kifejezését, a gondoskodást, a
szépséget, a lágyságot, puhaságot.
Mindez azonban nem működik kellő önismeret és változni, fejlődni akarás nélkül, hiszen addig ezek az adományok csak szunnyadó eszenciák a lélekben, várva, hogy mikor jön el az ő idejük.
A régi
aranyasszonyok ismerték önmagukat, ismerték személyiségük napfényes és sötét
oldalait, és ráláttak arra, hogy hogyan javíthatják, kovácsolhatják előnnyé
kevésbé pozitív személyiség jegyeiket.
Amikor a nő elkezdi felfedezni valódi
önmagát, akkor kezd felfényleni lélekszikrájának aranysárga fénye, és kezd
előtűnni az igazi aranyasszony.
Az aranyasszonyok mellett pedig csak az igaz férfiaknak van helyük.
Minél több aranyasszony bontakozik ki, annál több igazi
férfi jelenik meg.
Fordítva is igaz: minél több férfi fedezi fel férfi
eszenciájának lényegét, és válik igazi, ám nem érzelmek nélküli férfivá, annál
előbb tündökölnek újra az aranyasszonyok.
A hatás kölcsönös.
Aranyasszony avatás az ősidőkben
Fennmaradt írásokból tudjuk azt, hogy az aranyasszony azt az
őstudást képviselő nőtípus, aki az IstenAnya kelyhe testi valójában.
Magában hordozza a „MAG” mindentudását, s azt a képességet, hogy
a FöldAnyával, s IstenAnyával, folyamatosan kapcsolatban legyen.
Feladata az Egyensúly elősegítése és fenntartása, melybe
beletartozik a család, a nemzet és a Föld egyensúlya.
Vagyis:
- összekapcsolja az Eget és a Földet, azaz égi és a földi tudást
- egybeszeret mindent, ami szétválasztott és egymással harcban
áll
- önmagában a középpontban él, s a középpont erejében az
egységbe másokat összerendez
- a Kárpát medence – az AnyaFöld kristály-szerkezetében rejlő és
ott kódolt információt kibontja és a felszínre hozza, elérhetővé teszi
- a leányok szakrális ébresztése, tanítása, a női őstudás
továbbadása
- a MAG tudás őrzése, továbbadása
- szellemi vezetőként segíti a közösséget amiben él, IstenAnya
akaratának közvetítője
aranyasszonyHogyan vált egy nő a gyakorlatban is aranyasszonnyá?
Az első szexuális együttlét után jött meg az aranyasszony arany
fénye az aurájában, s ezzel a gyakorlatban is aranyasszonnyá avatódott.
De miért és hogyan történt ez?
Az aranykorban a szexualitás nem testi kísértésen, vágyon
alapult, de jelen volt.
Amikor egy nő elérte azt a testi-lelki-szellemi fejlettségi
szintet, hogy ismeri/tudja ősi gyökereit, ismeri a Természet titkait, ismeri
önmagát, a tudatosságából eredő szolgálatát; akkor állt készen arra, hogy
találkozzon a kiválasztott férfival.
(A férfi ekkorra természetesen már szintén elérte ugyanezt a
tudatossági szintet.)
Akkor lehettek egymáséi, ha mind a ketten jelen tudtak lenni az
ITT és MOST pillanatában, melyben szívből egymást választják.
A testi együttlét egy minden síkon történő egyesülés; testi,
lelki, szellemi egybeolvadás és egy olyan lépés a fejlődésben, mely olyan
magasságokba emel, melyet csak a másik féllel együtt érhetünk el.
A nő megkapja azt az energetikát, amit csak egy férfi adhat meg,
s mellyel Teljessé válik (s a férfi viszont, megkapja azt az energetikát,
melyet csak egy nő adhat neki).
A férfi és a nő EGYek, de mégis mások.
Más a nő és más a férfi. EGY-mások.
Az EGYnek a másai.
Együtt teljessé válnak, hozzáférve a valódi belső erejükhöz.
Akivel az első együttlét megtörtént, az lett a nő élete párja,
egy életre szóló közös út kezdődött.
Az aranyasszony az ilyen első együttlét után kapta meg az arany
fényét, mely az egész közösség számára tudatta, hogy készen áll betölteni a
küldetését.
(Partl Viktória)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése