Aranyasszonyok

Aranyasszonyok 

A Női Teremtő minőség az ősi magyar szellemiségben

Rimalányok, Aranyasszonyok a legmagasabb fokon

Aranyasszony - Józsa Judit alkotása

Az aranyasszonyok a magyar ősi hitvilágban a női teremtő és gyógyító princípiumot képviselték, a gyógyítás mellett akár uralkodói, hadvezéri feladatokat is elláthattak. 

Nem földi dolgokkal, hanem az ÖregÖsteenség erejével gyógyítottak.

Magyarország - Anyaország - Józsa Judit alkotása

A Joli-tórem bolygójának első számú asszonya Anyahita Nagyboldogasszony, a Szíriusz csillagrendszerből származó Ősanyánk a kezdet, a keletkezés, a születés, a Hunok, 

Magyarok Istenanyja a Napbaöltözött Nagyboldogasszony, Aranyasszony.

Tőle ered mindennek az alapja, az alkotóképesség, akaraterő, ajándék, adomány.

Anyahita Nagyboldogasszony

Utódai, lányai vitték tovább ősi tanait és szellemvilágát.

Gyermekei közül az Arvisura beavatottságot azonban csak lánya, Éa örökölte Anyahitától, aki az Öröktűz őrzése mellett teljesített szolgálatot, és édesanyját Kaltes-asszony birodalmából jött gondolatok-továbbításában helyettesítette és tartotta velük a kapcsolatot.

Éát férjhezmenetele után a kaltesi csoportok Kisboldogasszonynak nevezték.

Éa vérszerinti unokája, Gilgames (kr.e. 3578-ban született, Arpach néven)volt, Uruk királya. ...... Ezáltal Magyar elődeink Gilgames leszármazottak voltak.

Nagyboldogasszonyunk - Kolozsvári - Donkó Rebeka alkotása

Az Arvisura, 

vagy más néven Igazszólás, egy nagy terjedelmű, összefüggő, térben és időben nagy távolságot átfogó irodalmi alkotás. 

A hagyomány szerint ez a 24 hun törzsszövetség sámánjainak rendszeresen írt és őrzött írása, amely a magyarság évezredes regevilágán keresztül mutatja be a magyar nép régmúltját.

Az Anyahitától származó ősi női erők képviseletére, a 24 Hun Törzsszövetség születésének idején (Kr.e. 4040) létrehívták az Aranyasszonyok rendszerét.

A mindenkori Aranyasszony feladata volt a Hunok társadalmi rendszerének legbékésebb és legélhetőbb módjának biztosítása,mely így kiterjedt az egészség, a természet, a gazdaság, a család, a nevelés területének felügyeletére. 

Az Aranyasszonyok a legjobb,legrátermettebb beavatott asszonyokból lettek kiválasztva (kiválasztott), így azok a legtöbb esetben rimalányokból, rimaszécsekből kerültek ki.

Sarolt nagyfejedelem asszony - Józsa Judit alkotása

A legelső kiválasztott Aranyasszony, így nem csoda, hogy a női szerep és küldetés legméltóbbja Rima asszony lett Kr.e. 4040-ben, mint legfontosabb küldetéseként, a rimalányok rendszerének létrehívója, annak szülőanyja.

A Rima aranyasszonyt követők mindegyike rendkívüli égi képességekkel bíró nő volt, de ezek között is vannak olyanok, akik a történelmünk során kiemelkedően bizonyították méltóságukat a földi élet eme legnemesebb feladatának legmagasabb szintű elvégzésére.

Rimalányok

Rimalánynak lenni az évezredek során nem kevesebbet jelentett,mint egy elkötelezettség a Hun nemzetnek, de elsősorban a saját törzsének. 

A kötelezettség azt jelentette, hogy a leendő rimalány a földi életének minden örömét, szépségét, búját, és baját felajánlotta a törzsének, nemzetének. 

Az elhatározást, amely egy életre szólt, követte a négyéves képzés, majd a beavatás. 

Az Égiek elfogadása után az életével már nem rendelkezett saját maga... és ez adta számukra a boldogságot, a harmóniát. 

Ők tudtak igazán szeretni, mert feladatukat szerették, mely révén az Égiek legkegyeltebb és legszeretetreméltóbb gyermekei lehettek.

A Rimalány képzés szakterületeke is koncentrálódott, hiszen nemcsak gyógyító, arbag rimalányok voltak, hanem harcoló katona, rovó, kézműves is, az élet szinte minden területén. 

A Rimalányok a képzéseken elsajátították a szakterületükön kívül a titkos rovásírás tudományát, az Arvisura, és a Hunok történelmét is kiválóan kellett ismerniük. 

A beavatott, kiképzett rimalányok feladata volt több ezer éven keresztül a Hun hagyományok, szokások, természeti ismeretek, hit és erkölcs továbbadása az utódoknak, biztosították továbbá a Hun törzsek megmaradását, növekedését. 

Biztosítva volt az utódok szellemi és fizikai jó állapota, mely biztos múltú alapokon állva nyugodt és békés jövőt garantálhatott.....

Rimának lenni nem csak azzal egyenlő, hogy gyógyítanak, ápolnak. 

A Rima, mint égi áldással bíró, kizárólag női hit és életvitelből álló szolgálat egy beavatás utáni magas fokú földi kapocs az Égiekkel, egy jobb és harmonikusabb és egészségesebb életvitel megvalósítása. 

A Rima az ÁLDOTT NŐ.

A Hun törzsi rendszer egy igen szigorú, meghatározott szabály szerint épült fel. 

A legfőbb irányítás joga mindig a beavatott társadalomé volt, Égi kapcsolatokkal, égi birodalomként, vagyis egy kettős birodalmi rend elveire épülve.

A legfőbb döntéshozó az Öregek tanácsa volt. 

Az irányítási feladatokat viszont már szétosztották a mindenkori fővezérekre, a fősámánokra és az aranyasszonyokra, ki-ki a maga területén végezve feladatát.

Jellemző volt , hogy a főtéren állt a 4 házból összeépített központi épület, az öregek Tanácsának pirosra festett épülete, a 4 külön bejáratú helyiségekkel. 

A 4 külön helyiségben székelt a bíró, a sámán, az Aranyasszony a szolgálatos Rimalánnyal, illetve a gyermekeket váró asszonyok a rimalány felügyeletével..

Az aranyasszony felügyelte az élelmezést, végezte a vetést, az aratást. 

Minden asszonynak kijárt a holdtöltétől-holdtöltéig való egyszeri, háromnapos megkímélése minden munkától, melyet az Aranyasszony felügyelete mellett szigorúan betartottak. 

A gyermekáldásoknál és a szülések megkönnyítését a rimalányok segítették.

Öröklődő tudás:

Eszerint régen az asszonyok irányítottak, őket hívták aranyasszonyoknak, akik generációról - generációra egymásnak adták át a tudást. 

Sok éven át vezették a magyarok társadalmát igazságban és békességben. 

Ezek a nők erősek, és mégis szelíd tekintetűek voltak, bölcsen szóltak és igazságot tettek, ha bármilyen perlekedésről volt szó. 

Egyes aranyasszonyok ki is tűntek a többiek közül, voltak, akik ahol megjelentek, ott csodák történtek, az emberek egyre-másra gyógyultak, és volt olyan is, hogy az aranyasszony amerre járt, ott bővebb lett a termés.

A női princípium:

Az Arvisura egy részlete (Eperjes aranyasszony és Gyűrűfű szécs-sámán rovása Kr. u. 805-920.) egy szép hasonlattal jellemzi az asszonyokat, az asszonyi esszenciát: 

"Tudjátok, a női nemnek mindig olyan volt az élete, mint a szarvasnyájé. 

A leg­nagyobb gondja a szarvasünőknek mindig az őzikék nevelése volt. 

A kis őzike alig jött a világra, estére már a talpára állt, aztán az anya folyton dédelgette, nyalogatta kicsinyeit, amíg éretté nem váltak. 

Aztán eljött a szarvasbőgés ideje, és a szarvasbikák csatáztak, hogy ki legyen a győztes. Nekünk, a szarvasnyájnak ez olyan mindegy volt és csak nyugodtan legelésztünk. 

Aztán újból neveltük a kis őzikéket. 

Bárki lett a győztes, a nevelés nekünk jutott. 

Aztán voltak olyan időszakok, amikor a férfiak halomra gyilkolták egymást, de mi megmaradtunk a lakhelyünkön és folyt az élet tovább. 

A legelső rovásos feljegyzé­sünkben is az szerepel, hogy Úzon ifjúsági telepes fővezér meghalt, de Ilona arany­asszonynak fel kellett nevelnie a gyermekeit és utódaival megalapította Ilona aranyrö­ges országát. 

Utána a férfiak fadoronggal, kőbaltákkal agyonverték egymást, de mi, az asszonyok még a verések közepette is féltve neveltük fel gyermekeinket. 

Pannonföld­nek is Gyömöre és Almágy aranyasszony vetette meg az alapját a bő gyermekáldással."

Az Aranyasszonyok színrelépése:

Az Arvisúra számos aranyasszony nevét említi, kitér személyiségük jellemzésére is. 

Mesél Atilla 453-ban bekövetkezett halálakor kirobbanó testvérháborúról, ami után az aranyasszonyok vették kezükbe a hatalmat, életben tartották a népet és átmentették az avar korszakba. 

Atilla temetésekor a Maros folyó négy gázlójánál huszonnégy sámánifjú állt őrséget, míg a fejedelmi, víz alá való temetkezés lezajlott. 

Egy Szöged nevű ifjú lett végül Atilla sírjának őrzője, aki a Maros és Ti­sza találkozásánál őrséget alapított Szöged elnevezéssel. 

A járőrök minden nap ellenőrizték, nehogy megzavar­ja valaki Atilla álmát. 

Az őrszolgálatot Ilona aranyasszony szüntette meg 505-ben.

A hun fejedelem halála után a férfiak hatalmi torzsalkodása veszélybe sodorta a hun nemzetséget. 

A kaotikus állapotok rendezése e korban csak női uralommal volt lehetséges, és ebben az átmeneti időben az aranyasszonyok látták el a kormányzói, irányítói feladatokat. 

Az addig fokozatosan elnyomott teremteni képes női princípium szentsége most újra érvényesülhetett. 

Patrona Hungariae - Józsa Judit alkotása

Így történt, hogy kétszáz éven át 11 aranyasszony, 12 fővezér és 12 fősámán uralkodott e földön, és ezek közül négy aranyasszony fővezér is volt egy személyben. 

Az Arvisura időrendi sorrendbe is állítja az Aranyasszonyok uralmát: 

Bősárkány 410-452, Dunna 451-453, Deédes 453-466, Szörényke 467-490, Száva 490-500, Ilona-Gyilyó 500-503, Hajnalka 503-510, Torbágy 510-540, Ilja 540-568, IL Ilona 568-575, Telena 575-600

Deédes aranyasszony volt az, aki megszüntette a háborúskodásokat Atilla halála után. 

Az írás Géza Nagyfejedelem feleségét, Saroltot is aranyasszonyként tartja számon, aki Koppány halála után, 998-ban Kurszán várából hazavágtatott az Aranyasszonyok ősi városába, az akkor égő Veszprémbe, Istvánhoz.

Az aranyasszonyok a magyar ősi hitvilágban a női teremtő és gyógyító princípiumot képviselték, a gyógyítás mellett akár uralkodói, hadvezéri feladatokat is elláthattak. 

Nem földi dolgokkal, hanem az ÖregÖsteenség erejével gyógyítottak, mágikus erővel.

Gyógyító aranyasszonyok:

Az aranyasszonyok veleszületett képessége a gyógyítás. 

Ez azt jelenti, hogy nem csak a gyógynövényeket és az alkalmazásukat ismerték, hanem érezték a betegséget is, és bölcsességükből, hatalmas tapasztalatukból kifolyólag olyan szellemi csatornák nyíltak meg számukra, ami által átlátták a betegségek közvetlen testi-lelki okait, és azt is, hogy milyen módszerrel lehet a leginkább meggyógyítani ezeket. 

Látták a lelket, hiszen tudták, hogy a betegségek elsősorban a lélek figyelmeztetései, üzenetei a személyiség felé.

Bárki fordulhatott hozzájuk, mindenki a számára legmegfelelőbb szavakat kapta, és mellé gyógyulást, aminek fontos építőköve volt a gyógyulásba vetett hit. 

Abban az időben a gyógynövények segítették az aranyasszonyokat, az ő tudásukat örökölték meg később a kuruzslók és javasasszonyok.

A mai Aranyasszonyok:

Függetlenül attól, hogy az olvasók elfogadják-e az Arvisurát, mint hiteles forrást, vagy nem, az bizonyosan elmondható, érezhető, hogy az asszonyokban, a nőkben a mai napig benne rejlik az eszencia, a lényegi rész, amely őket bármikor aranyasszonnyá teheti. 

Ehhez azonban fontos felismerni a női és férfi szerepek különbözőségét, fontos lenne megtalálni az egészséges egyensúlyt a női harciasság, küzdelem és a befogadó, feminin minőség között. 

A nemi identitás kiművelése, fejlesztése a nők esetében azt jeleni, hogy egyre jobbak és jobbak legyenek a női szerepükben, a férfiaknak pedig azt, hogy a nőket jobban megérthessék, s hogy tudomást vegyenek saját érzelmeikről. 

Hiszen a 21. századra nyilvánvalóvá váltak olyan változások, mint a tradicionális családmodell átalakulása, a bizonytalanságok, melyek hosszú távon párkapcsolati zavarokat és más jellegű problémákat is okozhatnak, gondolván akár csak a nőgyógyászati megbetegedésekre. 

A testünk és a lelkünk szoros egységet alkot, hat egymásra.

Mi kell ahhoz, hogy a nő ma is megélhesse aranyasszonyi mivoltát? 

A teremtésnek, mint spirituális fogalomnak, mint isteni kiváltságnak a gyakorlatban történő legcsodálatosabb megnyilvánulása a gyermekáldás gyermekszülés, ami a nőnek adatott meg ezen a földön. 

Hogy ezt a kiváltságot megkapta, ezzel megkapott hozzá egy sor más adományt is: az intuíciót, a felelősségvállalás igazságát, az érzések kifejezését, a gondoskodást, a szépséget, a lágyságot, puhaságot. 

Mindez azonban nem működik kellő önismeret és változni, fejlődni akarás nélkül, hiszen addig ezek az adományok csak szunnyadó eszenciák a lélekben, várva, hogy mikor jön el az ő idejük. 

A régi aranyasszonyok ismerték önmagukat, ismerték személyiségük napfényes és sötét oldalait, és ráláttak arra, hogy hogyan javíthatják, kovácsolhatják előnnyé kevésbé pozitív személyiség jegyeiket. 

Amikor a nő elkezdi felfedezni valódi önmagát, akkor kezd felfényleni lélekszikrájának aranysárga fénye, és kezd előtűnni az igazi aranyasszony. 

Az aranyasszonyok mellett pedig csak az igaz férfiaknak van helyük. 

Minél több aranyasszony bontakozik ki, annál több igazi férfi jelenik meg. 

Fordítva is igaz: minél több férfi fedezi fel férfi eszenciájának lényegét, és válik igazi, ám nem érzelmek nélküli férfivá, annál előbb tündökölnek újra az aranyasszonyok. 

A hatás kölcsönös.

(forrás: aranyasszony.hu/Hunasziz: Rimalányok)

Aranyasszony avatás az ősidőkben

Fennmaradt írásokból tudjuk azt, hogy az aranyasszony azt az őstudást képviselő nőtípus, aki az IstenAnya kelyhe testi valójában.

Magában hordozza a „MAG” mindentudását, s azt a képességet, hogy a FöldAnyával, s IstenAnyával, folyamatosan kapcsolatban legyen.

Feladata az Egyensúly elősegítése és fenntartása, melybe beletartozik a család, a nemzet és a Föld egyensúlya.

Vagyis:

- összekapcsolja az Eget és a Földet, azaz égi és a földi tudást

- egybeszeret mindent, ami szétválasztott és egymással harcban áll

- önmagában a középpontban él, s a középpont erejében az egységbe másokat összerendez

- a Kárpát medence – az AnyaFöld kristály-szerkezetében rejlő és ott kódolt információt kibontja és a felszínre hozza, elérhetővé teszi

- a leányok szakrális ébresztése, tanítása, a női őstudás továbbadása

- a MAG tudás őrzése, továbbadása

- szellemi vezetőként segíti a közösséget amiben él, IstenAnya akaratának közvetítője

aranyasszonyHogyan vált egy nő a gyakorlatban is aranyasszonnyá?

Az első szexuális együttlét után jött meg az aranyasszony arany fénye az aurájában, s ezzel a gyakorlatban is aranyasszonnyá avatódott.

De miért és hogyan történt ez?

Az aranykorban a szexualitás nem testi kísértésen, vágyon alapult, de jelen volt.

Amikor egy nő elérte azt a testi-lelki-szellemi fejlettségi szintet, hogy ismeri/tudja ősi gyökereit, ismeri a Természet titkait, ismeri önmagát, a tudatosságából eredő szolgálatát; akkor állt készen arra, hogy találkozzon a kiválasztott férfival.

(A férfi ekkorra természetesen már szintén elérte ugyanezt a tudatossági szintet.)

Akkor lehettek egymáséi, ha mind a ketten jelen tudtak lenni az ITT és MOST pillanatában, melyben szívből egymást választják.

A testi együttlét egy minden síkon történő egyesülés; testi, lelki, szellemi egybeolvadás és egy olyan lépés a fejlődésben, mely olyan magasságokba emel, melyet csak a másik féllel együtt érhetünk el.

A nő megkapja azt az energetikát, amit csak egy férfi adhat meg, s mellyel Teljessé válik (s a férfi viszont, megkapja azt az energetikát, melyet csak egy nő adhat neki).

A férfi és a nő EGYek, de mégis mások.

Más a nő és más a férfi. EGY-mások.

Az EGYnek a másai.

Együtt teljessé válnak, hozzáférve a valódi belső erejükhöz.

Akivel az első együttlét megtörtént, az lett a nő élete párja, egy életre szóló közös út kezdődött.

Az aranyasszony az ilyen első együttlét után kapta meg az arany fényét, mely az egész közösség számára tudatta, hogy készen áll betölteni a küldetését.

(Partl Viktória)

Forrás:http://www.emf-kryon.blogspot.hu/search/label/Aranyasszonyok