Boldogasszony kápolna
| A kápolna születése |
1996. október 16-án három pilisi falu, Vörösvár, Szentkereszt és Szántó lakóiból megtöltött turistabusz megérkezett Medjugorjéba. A küzdelmes, jégesővel, viharral hitelesített hegyi zarándoklat egyöntetűen megállapította: a helyszín mintha csak a Pilisre lenne írva, csak a kereszt hiányzik hozzá.
Az itt született ötlet 2003 dec. 20-án valósággá vált. Ladocsi Gáspár püspök úr a Hargitáról ajándékozott hatalmas tölgyfa keresztet megszentelte.
Mindenki érezte, melegsége van ennek a helynek, ahová szívesen jön az ember kiszakadni az őrült és hamis, mosolytalanná váló szabadjára eresztett modern világ zörgéséből, és egy kis időre visszatérhetünk, haza jöhetünk őseink tűzhelyéhez, akikhez vérünk köt.
Az egyre izgalmasabb kérdéseket felvető Pilis hegység erősödő szakrális tartalmában Pilisszántó határozott szerepet kapott a történelemtől. Kínálkozott a feladat, méltó emléket kéne állítani barbárnak hazudott őseinknek: meg kéne jelölni a Pilist, Kárpát-medence történelmének hagyományosan szent hegyét. Egy településen kívüli erdőben a Pilisben egy kápolnának sajátos hangulata lehet. Menedékhely, a hittel, szívvel, Isten és természet szeretetével áldott, nagysága felismerésétől lecsendesedett emberek számára, akik idejöhetnek megmerítkezni, mintegy szentelt vízbe, mely fertőtleníti őket a világ lélekpusztító vírusaitól. Mert odafent mintha megszületne az ítélet, óvóhelyre lesz szükségük szeretteinknek.
A kápolna az! Ahová sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.
A kápolna építés vékonyka gondolata majd négy évig érlelődött. Kezdettől fogva alap feltétel volt, ha egyszer megépül, az kizárólag csak adakozásból és munka felajánlásból történhet, de csak az jöjjön aki hisz az ügy tisztaságában és a kápolna üzenetében. A szegényasszony húsz fillérje, imája ugyanolyan értéknövelő. Ettől lesz lelke és támadhatatlan értéke.
Egy erkölcsi értéknek mely ez esetben nem kisebb léptékű mint a nemzetet születésétől fogva megtartó kereszténység szimbóluma, nem lehet pénz a mértékegysége csak az eszméhez azonosuló közösség alkotóereje, a népakarat. Megvakult reklám társadalmunk Isten nélküli értékzavarában erősödni látszik az igény a rozsda és moly mentes értékekre. A pénzhajszában megcsömörlött ember pihenőt keres, olyan értéket amit nem a bankban jegyeznek hanem odafönt és amely ráadásul ott jobban is kamatoz.
A kápolna két tornyában két előrehajló csuklyás pálos remete tekintete áll őrt. Bajuszuk alatti nyitott szájból először Kisboldogasszony napján szólalt meg az Őrbottyánban öntött két kis harang. A szájnyílások alsó ajkainak közepére az idősebb testvértől, patacsi pálos kolostorból, Jakab hegyről származó egy- egy rozsdavörös követ falaztunk be. A két harang hangja Csíksomlyóig hallik, ahol Gergely atya őrzi Hummel Rozália Pilisszántón festett Szántói Szűzanya gyönyörű életnagyságú festményét viszonzásul a tőlük kapott Pilis Keresztjéért. A sors így alkotott hidat két imádságos hely a somlyói Babba Mária és szántói Boldogasszony között. A szántói kápolna égre nyújtott két könyörgő karjának anya ölében és a csíksomlyói templom kettős tornya közt ugyan azt a termékenyítő Napot látjuk amely itt a sumér elnevezésű Ziribár hegyszoros öléből, december 21-én a legsötétebb éjszaka után a nap-éjforduló reggelén éledő, teremtő Fény az évnek ezen a kivételes napján Napba öltözteti az oltár mögött ülő Boldogasszonyt, mert az új élet az édesanya ölében fogantatik meg. Keletelő tájolásával a kápolna így lett kozmikusan megjelölve.
A kápolna építésének első kövét 2006. június 19-én hétfőn raktuk le miután Vad Tivadar és Szőke András kiöntötte az épület vasbeton alapját, Kuhajda Tibi mesteri ácsmunkájával pedig a kápolna fazsaluzatát melyhez Molnár Jóska adta az anyagot. Természetesen mindezt ingyen. Az építkezés legjellemzőbb hangulata mindvégig az optimista öröm, vidámság, a jóakarat, az önzetlen tenni akarás elégedett mosolya volt. Ide visszalopódzott egy rég elfeledett köszönés: Isten áldjon!
Megértettük az üzenetet: „a fundamentum Istentől való és Istentől való az akarat, mely újra építi a falakat”.
És a Pilis fehér mészkő szikláira, a fundamentumra Urunk kedves hegyére, melynek mészkő teste évszázadokon át a falu megélhetőségét biztosító mészégetés lehetőségét adta jó emlékű őseinknek, megépült a kápolna.
Nekünk kő volt a mindennapi kenyerünk!
A kápolna sziklára építésével valójában a fundamentumot ástuk ki, melyre a nemzet jövője épülhet. Ő hirdeti a nemzet egységét és a Szent Korona népeinek testvéri egymásra utaltságát. Ezt az eszmét őrizték a pilisi tót falvak évszázadokon át.
Makovecz Imre és társa Őrfi József szakrális épületet tervezett. Ez volt Makovecz Imre első olyan terve, ami szerint az egész épület csak kőből és nem fából épült. A nem mindennapi terv nem mindennapi feladatokat jelentett, mégis könnyedén oldódtak meg. Mindig jött annyi segítség amennyi kellett, annyi kéz, annyi pénz amennyire szükség volt. Sok-sok egyszerű segítő ember rakta bele saját kövét és saját szeretetét a falba névtelenül csak azért mert jólesett neki jót tenni. Nem valamely építőipari cég lett versenyeztetve közbeszerzéssel határidőre hanem, az falazta aki oda jött, vagy csak éppen arra járt és beállt dolgozni.
Ritkán adódik az ember életében, hogy kápolnát építhet. Különösen ilyet és ezen a történelmi helyen. Gazdagságot dicsőítő, csillogó plázák bankok, üvegpaloták mulandó perc világában az örökkévalóság számára szellemi erőhelyet alkotni zord egyszerűséggel, az egy felemelő érzés, teljes bensőnket kitöltő lelkiismereti nyugalom, testünkben szétáradó béke! Ez az erkölcsi parancs teszi szabad emberré az embert, rabot a mai kifinomult csalafintaságú világ csinál belőle. Ennek a munkának a becsület volt a szervezője. Itt nem volt rafinált, paragrafusos szerződés, hétpecsétes ügyvédi ellenjegyzés. Egymás szemébe néztünk, kezet fogtunk a feladat fölött és ettől kezdve ez a kézfogás szentírás lett, csöpp kétely nélkül. A falu konyhása adta az ebédet, szódása a napi két ballon szódát. Volt aki süteményt volt aki borocskát, uzsonnát, finomságokat hozott fel a faluból, volt aki pénzt rakott le és volt aki „csak” imádkozni tudott értünk. Ez a hely soha nem viselheti el a haszonelvű üzleti szemléletet, mert ezzel épp ezt a ritka titkát veszíti el sajátos csodájának. Boldogasszony kegyelmét nem lehet kufárok ellenértékéért kapni, egy főhajtás többet ér nála. Hittük, hogy Boldogasszony mindnyájunk égi édesanyja így tett mindnyájunkat testvérekké. Éreztük érintését az építkezésen, gondoskodását gyengeségünkben. Olykor társunkká szegődött a pálosok címermadara két holló pár, akik vidáman keringtek az égen felettünk. Szokásától eltérően békés féltékenységgel közéjük furakodott a sólyom is. Egyik hét végi munka végeztével a falu felől egy fehér galamb szállt a toronyra, el sem akart menni. Ott is hagytuk mikor elaludt.
A munkaerő javarészét a Makovecz vándoriskola építészhallgatói és műegyetemista diákok adták. Kitűnő lecke volt számukra nem csak szakmailag. A fagyálló kötőanyag kikísérletezésének kudarca, időálló minőségi falazó kő megtalálása, hetekig tartő 35 fokos kánikula elviselése, a falu megismerése, mind-mind gazdagította élettapasztalataikat. Nagyszerű értéket teremtett mindenki, aki így vagy úgy a kápolnához nyúlt.
Helyi régészeti leleteink tanúsága szerint több ezer éven át Pilisszántó terében mindig a Teremtés misztériumáról, az élet születéséről, az élet minden formájának tiszteletéről és szolgálatáról szólt Boldogasszonyunknak az Ős-Örökanyának üzenete, és szól ma is. Mint ahogy hegyeinkben nem pálma hanem tölgy, nem paradicsommadár hanem holló, úgy múltunkban nem egyéb más mint a keresztényi értékrend az őshonos. Mint egy szivacs, ez van beleivódva földünkbe. Nem száradhat ki bár „meleg” van idekint! Minél nagyobb a külvilág zaja annál nagyobb lesz az igény kápolnánkra, mert az embert nem a jólét tanítja meg imádkozni, hanem a kétségbeesés. Egy világítótorony mindenkinek világít, de leginkább a viharba jutott hajótöröttnek segít. Igaz lehet templomunk egyik felirata:” ha a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy.”
Péterfy László szobra erről szól. Anyai kegyelmet, reményt, vigaszt, bátorítást nyugalmat áraszt. Az ember nem bírja levenni róla tekintetét. Itt tudat alatt érik meg benne hazánkért, családunkért az aggodalom torokszorító sírásra, miközben a lelke ujjong az örömtől. Tenyerében tulipánt tart melyben a megbocsátó édesanya jövőnket, az új élet fogantatásának kelyhét, születését jelzi. A kápolna belső terét az Ő jelenlétének varázsa tölti ki. Az idelátogató degeszre töltheti magát az Ő szeretetével amit aztán vigyen magával és szórja szét számolatlanul a világba, mert itt sosem fogy el, itt van a forrása.
Csak alpinistákkal elérhető szikla tetején 2004. december 19-e óta lengett a Vince Atya által megszentelt, díszőrséggel, Himnusz hangjai mellett felvont 2, 5 méteres zászló. Ők ketten a Pilis Keresztjével együtt hirdették, a Kárpátok hegyeivel megölelt medence népeinek közösségét. Szent István az ő királyuk is volt őket is védte, értük is felelősséget vállalt. Kétangyalkás, Szent Korona népeinek címerével hímzett zászlót a Pilis szikláin verte a vihar, mint ahogy a történelem. Nem tudott megnyugodva lengeni a hegyen. Sokadik javítás után végül levettük a szikláról és most Boldogasszony ölébe fektetve felajánlottuk Neki tépett hazánkat szimbolizáló, sebzett zászlónkat. Itt már megnyugodhat! A Himnusz után sem illet beszélnünk már, mert övé az utolsó szó.
A kápolna bejárata fölötti, -Varázskő Kft. műhelyében, Altbacker Gyuritól kapott- kőből faragott Napmadár kitárt szárnyaival a Szentlélek hívja a betérni szándékozót és köszönti a hegyszorosból vele szemben felkelő Napot. A két szárny között nyugvó Nap egyben a megváltó Krisztus testét, az oltári szentség kisugárzását is mutatja.
A kupola tetején fekvő Buckó György készítette üveg fénynyílás alakja a szántói Pálos Keresztes Kő formáját kapta mintegy égi utasítás az ide belépőnek aki ezáltal egyfajta érzelmi beavatáson esik át. A kapu hétágú fém életfáját Kontúr Balázs ültette vaskeretbe Janovszki Feri lakatosmester udvarában.
A kápolna előtti téren álló homokkő oltár a Hosszú hegy tetején ismeretlen körülmények közt született. Ki tudja mikor, milyen célból? A vastag erdő fái közt titkát őrző kőnek mostantól itt lesz feladata.
December 21-én csütörtökön hajnalban, a kivilágított kápolnától a völgybe nézve, hosszú fényszórós kocsisor közeledett végig a vörösvári úton. Kápolnaszentelésre jöttek. Bár e napon nem láthattuk a Napkeltét Ziribár öléből, mégis a szokatlan időpont ellenére, több mint ezer zarándok érkezett az eseményre. Szűz Anya Pilisszántón át szólította meg az országot. Székesfehérvárról Spányi Antal püspök úr a pilisi falvak papjaival együtt 8 órakor szentmise keretén belül megszentelte a kápolnát, jelezve ezzel hogy keresztényi helyen vagyunk. Pitti Katalin elénekelte az Ave Mariát, majd a szántói asszonyok karácsonyi beiglivel, süteményekkel, üstökben forralt borral, citromos teával vendégelték meg az ország különböző részéről érkezett zarándokokat. Pilisszántói Boldogasszony Kápolna közkinccsé vált! Ez a kápolna történelmünktől kapta jogosítványát, méltóságát pedig attól, hogy valóban Hitből és Szeretetből épült. Hisszük, hogy a kápolna minden kövében tömören ott sűrűsödik a kápolnaépítők munkájának, és az odalátogatók sok-sok Miatyánkjának szeretete, amely aztán csendesen és gyógyítóan rá fog ragadni a jövőben odalátogató rászorulók lelkére.
Mária országának kitüntetett hegyén itt a Pálos rend szülőföldjén a hegy szerves részeként egy tömbbé kinövő, maradandóságot kifejező, rideg természetes mészkőből falazott épület az egyetemes kereszténység új zarándok helye, ahol hódolatát teheti minden jó szándékú ember, aki a mi Boldogasszonyunk ősi, titokzatos kultuszát tiszteli. A hozzá való zarándoklat áldozathozatal és vezeklés. Megéri, mert az ide vezető ösvény minden köve, verejték cseppje szükséges az üdvözüléshez és áldást hoz az érte megszenvedőnek.
Feljutva Boldogasszonyunkhoz megkapjuk a vigasztalást, a csüggedést csillapító reményt és erőt, amivel majd innen a szakrális Pilis küszöbét átlépve lendületet vehet a hegység belső titkait kutató, múltja iránt érdeklődő, azt tisztelő és rá emlékező látogató.
Pilisszántó, 2006. december 21.
Szőnyi József
kápolna fővédnöke
Szőnyi József (Polgi) valójában Pilisszántó mindenkori polgármestere, akinek az álma valósult meg a kápolna létrehozásával. Ő volt a szíve-lelke az építkezésnek. Hálásan köszönjük neki! Legyen áldott érte! /szerk.megj.
Polgi
Azóta a Kápolna misék, szertartások helye, és a Magyar Zarándokút része.
Hivatalosan is megnyílt az Esztergomtól Máriagyűdig az országot átszelő
Magyar Zarándokút.
Ennek pilisszántói szakaszát a Varkapu.info korábban
már bemutatta (KATT!).
Szerkesztette Dombi Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése