A ZÁSZLÓ története 12.21.

 - "Tudnotok kell, Gyermekeim, hogy ez már messze túlmutat Árpád és Attila vállalásán - az Isteni Rend Univerzális kiáradását és helyreállítását jelképezi." Égi Édesanya, 2013.szeptember

2013. december 21., szombat

A ZÁSZLÓ története

Egyszer volt, hol nem volt...

Kezdhetném így is, hisz e zászló története élő, igaz mese a Magyar Lelkek számára.

Története több, mint 2 éve kezdődött.

Ám számomra feladatként 2013. augusztusában kezdte meg hívását...

Kozmikus üzenet, mely az EGYségre szólít

2 t013. augusztusa, valahol Borsod megyében...

Valami erős késztetést éreztem egy napon arra, hogy megkeressem Égi Édesanya szimbólumát, hisz engem érezhetően feladatra szólított.

Dobogókőn láttam egy szakrális viseleten, melyet Pápis Mária szorgos kezei és szeretete készített.

Hát kerestem és kerestem a neten...

Mígnem megszólított egy kép: 

 "Ezt a szimbólumot varrd ruházatodra, arany színnel, szeptember 1.-re, mire Piliszántóra mész!"

Elmentettem, és blúzomra varrtam, ahogyan kaptam az útmutatást.

"Ez a végtelen Isteni Szeretet jelképe!
Erre szólítottunk még gyermekkorodban, erre neveltünk egész életedben, hogy tudd, értsd, érezd, mit kell hirdetned, s mit fogsz képviselni. Szeretet Gyermeke..."


Itt kéri most tőlem Mihály Főangyal, hogy illesszem be egyik régi-régi versemet, mely egy nagyon keserves életszakaszban,"érlelésem idején" íródott, s amelyben Égi Édesanya tanított engem, akkor még tudatában kicsiny, ébredő leányát. Azt mondja: mindegyiktek számára hord üzenetet a jelenben is, és segít megérteni lelkem rezdüléseit, mely Zászlónk Útján vezetett.

Őrület

Zajok. Hangok. Csend. Néma sikoly.

Lelkemben feszült zajtalanság honol..

Hol vagyok? Még élek? Mért tart itt az élet?

Hiszen csak szenvedés, mit élek,

A szeretetlen élet, az erőtlen képek,

A feledett szépségek, miket megéltünk…

Nem tudom, mit tegyek… 

Eldobnám éltemet, de valami itt tart…

Pedig könyörögtem a halálért.

Csak kínoz, csak sarkall az életre valami.

Mit akarsz tőlem? Hagyj magamra! Kérlek!

Engedd meg elhagynom ezt a Földi létet,

Mert nagyon fáj! Oly egyedül vagyok!

A magányba és csalódásba belepusztulok!!!

Nem akarom, hidd el, de vérzik a lelkem,

Hisz egyebet nem tettem soha, csak szerettem!!!

Cseperedtem, éltem, éreztem az erőt,

De nem tudom használni, ahogyan ezelőtt…

Nem tudtam a sötétséggel felvenni a versenyt.

Eltévedtem utamon, rossz irányba mentem!?

Nem hallgattam rád:

Nem álltam én tovább, hanem itt maradtam.

Itt tartott az emlék, mit oly édesnek éltem,

figyelmeztetésed én meg nem hallottam.

Felőröltem magam, az erőm elhagyott.

Hitem is elveszett. A fényem kialudt.

Elhagytak és bántottak, tiporták lelkemet,

Mert hagytam! Ragaszkodtam ahhoz,

Mi becézte lényemet.

Nem hallottam meg a hangod, mely megsúgta:

„Nem tiéd! Ne akard! Köszönd meg, intsd útra,

S engedd el!

Tiéd, míg én adom, addig, amíg akarom.

Hiába a jó szándék, tanuld meg:

ez nem játék, mit te kaptál, és a tied!

Ajándék minden perc, mit kapsz

a jóból, szeretetből, örömből, és fényűzésből!

S mindaddig, míg nem tudod,

ez’ utat járhatod:

A kereszt, mit hordasz – vedd észre –

Az éntelen gyermek keresztje!

A lelked az erőd! A hited a várad!

Az ég az otthonod! Az erőd ÉN VAGYOK!

Ne akarj tagadni! Ne akarj meghalni!

Ne akarj szeretni, s szeretni tanítni!

Nem vagy még elég bölcs, van még mit tanulni.

Lásd be, hogy igaz, hisz így el tudsz csüggedni!

Kikezdett a kudarc, amit újraéltél,

szétzilált a tudat, hogy mellőzött lettél.

S újra megélsz mindent, míg nem tanulod:

az egyetlen utad a tudat: hogy ÉN VAGYOK:

Én vagyok melletted! ÉN fogom a kezed,

 ÉN adom gyermeked, s mindent, mit szeretsz!

ÉN teszem eléd az élet ajándékát,

S ÉN vagyok, ki elveszem, ha látom a hibád!

Olvasod soraim, miket én ihlettem,

de nem hallod belőle, amit megüzentem:

ÉN VAGYOK AZ ÉLET! ÉN a friss levegő,

ÉN vagyok a napfény, simogató szellő,

Mit oly nagyon szeretsz, s erőd felduzzasztja,

ÉN VAGYOK A SZERETET,

mi az életet mozgatja!

Hogy akarsz követni, ha nem vállalod?

Hogy tudsz megmutatni, ha magad sem látod?

Ébredj fel már végre – szeretet gyermeke!

Vállald ÖNMAGADAT, mi lelkednek fénye!

Engedd szabadon a szeretet folyóját!

Engedd, hogy munkálja életed irányát!

Ne csalj hamis képet mások életébe,

Tedd azt, mit érzel, s legyen benned béke!

Érintsd meg lelküket, de ne akarj formálni!

Mindenki csak arra képes, mit meg tud érteni!

Nézd el gyengeségük’, értsd megalkuvásuk’,

Ne várj többet tőlük, mit nyújt a tudásuk!

Ha elmerülsz a sajnálat árjába,

Beléveszel az anyag zűrzavarába!

Ne félj vállalni, felismerni engem!

Tudhatnád: ÉN kezed el soha nem engedtem!

Bízd rám a sorsodat! Halld meg suttogásom!

Vállald, amit gondolsz, szelíd tanítással!

Add tovább tudásod, eredményt nem várva.

Hiszen erődnek nem ez a forrása!

A hited az erő! A lelked a forrás!

 A tudás, mit hordasz, adja a megoldást,

Csak vedd észre, végre, hogy sosem vagy egyedül!!!

Ne csüggedj hát gyermekem! Öltözd fel a derűt!”

Tudom, hogy vétettem. Főleg magam ellen.

Azzal, hogy haragom szabadon engedtem.

Gyengeségem miatt hitemet vesztettem.

Viszonzást is vártam, azért, amit tettem.

Pedig tudom: hiba várni, mit csak Ő tud adni:

Önzetlen szeretettel megajándékozni.

Amit én ismerek, más nem úgy élheti,

Nem vagyunk egyformák, 

ettől lesz emberi ez a földi élet. 

El kell hát fogadni mindezt s tovább menni.

Derűvel szívemben új napra ébredni.

Amit én tudhatok, mindaz nagyon kevés.

és az életem nem lehet szenvedés…

Hálával telt szívem minden kegyelemért,

Mivel tanít sorsom, az ÉN VAGYOK hitéért.

Mosollyal arcomon, derűvel szívemben

Indulok hát tovább szerény életemben.

Tudásom oly csekély!... De hitem visszaszerzem!

S szememben a fénnyel, lelkemben reménnyel,

gyermek-figyelemmel, tiszta szeretettel,

őszinte szívvel haladok majd tova…

Vigyen ez az életút engem akárhova.

 2005.június 21.

Szóval, elsőként Pilisszántón, akkor még csak egy kozmikus szimbólumként jelent meg, melyet ott, akkor már meg kellett jeleníteni, amikor 2013.szeptember 1.-én érkeztek a nyári kódokat kezelő testvérek Egységes, beavató energiái.

Hercegkút, Gomboshegyi Kálvária, 12. stáció Jézus szobra -  2013 szeptember közepe

Gombos hegyi Kálvária XII. stációja

Számunkra ez egy kedves, ám mindig felelősségteljes feladatok érkezésére előkészített helyszín az Égi Vezetésünk részéről, ahol feladataink felelősségének teljességében, látomások képében jelennek meg.
Így történt ez egy szép, meleg, kora szeptemberi napon...

Jézus egész alakos szobra előtt álltunk, s elmondtuk fohászainkat, megköszöntük feladataink során szerzett tapasztalatainkat, és hálát adtunk új barátainkért, kiket a Dobogókői táborban ismerhettünk meg.

S ekkor egy látomás érkezett:

Megjelent előttem fenn, a Magosságos Mennyekben a Teremtés Háza (mely úgy szimbolizálta az Égben lakó Szent Háromság Otthonát, mint egy hatalmas palotát), mely előtt állt egy nagyon magas zászlótartó rúd.
Az óarany színű oszlop tetején Szent Koronánk foglalt helyet, s a rúdon egy gyönyörű, kissé aranyló fényű lobogó lengett, melynek szegélye aranyló, s közepén a szimbólum foglalt helyet, aranyló fénye beragyogta a teret.
Ekkor Égi Édesanyánk megszólalt:

Istenanya Szerre készült, EGYségbe szólító Zászló,
és a feladatba beálló Magyar Magoknak
 küldött imádság

"Magyari népemnek e lobogó alá kell EGYségbe gyűlnie, hogy kivezesse a Föld Népét a gonoszság korából,  az Új korszakba. Segítsd útján EGYségbe őket, s tereld Szeretetem Egységének Zászlaja alá a Nemzetet!"

S egy keserves, 3 napig tartó energetikai áthangolást követően már Égi Édesanya Egységbe szólította Nemzetét, s Szurdokpüspökibe szólított egy Szer megtartására, melyró e blog első bejegyzéseiben is olvashattok már.
Erre a Szerre már el kellett készítenem a Zászló kicsiny mását is, melynek hátoldalára kellett írnom Égi Édesanya üzenetét, s karjára kötnöm a helyszínen található Mária Szobornak. Azóta e zászlót onnan valaki elvitte, s csak bízni lehet abban - tisztelettel rendeltetéséhez - vette használatba, s lelke épüléséét szolgálja, Nemzetünk Felemelkedéséért létezik általa.

A Zászló hátuljára az alábbi szöveget kellett leírnom, mielőtt a szoborra tettük, ünnepélyesen, 2013.09.29.-én, vasárnap, Apáti Zoltán, Marika, Gyermekeim és Párom  JELenLÉTében:

"2013.szeptember 28.-án, e Szent Helyen, a Magyarok Nagyasszonya, Boldogasszony Zászlót bontott, és tanítja, EGY-s-ÉG-be hívja Magyari Mag Népét!

Zászlajára - mely fehér alapon aranyló szegélyen, a Végtelen Isteni Szeretet  aranyló szimbólumát tükröző fonalat hímzett, mellyel azt üzeni:

NÉPEM, KÉSZ A HÁZAD,

E JELBEN JÁRD UTAD!

IGAZ LELKED VEZESSEN,

HOGY E FÖLD SZABAD LEHESSEN!

LOBOGÓMAT LENGESD,

NÉPEM HŰN TERELGESD,

ATYA OTTHONÁBA, 

FÉNYNEK ORSZÁGÁBA!"

Az eltelt néhány hónapban nagyon sokszor dolgoztunk vele.

Minden helyszínen használnunk kellett, ahol bármilyen energetikai munka zajlott. 

A már számotokra is ismert helyszínek és események közül az alábbiakon volt "munkában":

Szurdokpüspöki, Pálos Szer, 2013.10,23.

Jézus Energia lehívása, Pálos forrás, Zemplén, 2013.11. 13.

• Istenanya Szer - Szurdokpüspöki, 2013. 09.28
• Fénymag Esemény Támogató Csoport 2013.10.
• Fogadalomtétel az EGYsÉGre, Szurdokpüspöki 2013.10.13. Ekkorra már részünkre azt elkészítette kedves Testvérünk, Ibolya, mely csodásan sikerült.

A Zászló első formája, Herman Ibolya munkája

• Szurdokpüspöki, Pálos Szer - 2013.10.23.
• 2013.10.26. Pilisszántó - A Zászló és az elkészült Pálos-Háló Pilis Keresztjénél történő összekapcsolása
• Nemzetegyesítés - Fényhozók Főrendje zászlajává vált, melyre a Főrendi tagok esküt tehetnek. Ezen esküt 2013.10.27.-én Tibor és én is letettük...

Itt kicsit álljunk meg...

Október 23, Parádfürdő:

A Fehér Testvériség Pálos Rendjének Fényőr zői ezen a helyszínen végezték a Szertartást. Itt csatlakoztunk hozzájuk, Szurdokpüspöki Szerünk után, hisz feladatunk volt, hogy a Hun Hagyományok Őrzői körében is megismertessük a zászlót. 

Ekkor Égi tanácsra megalkottuk a zászló végleges formáját, mely szimbolizálja az Isteni Rend alapjául szolgáló Végtelen Szeretetet, valamint az ezt átölelő értékrendet, melyet Szent Koronánk képvisel:

A Zászló végleges formája. A Nemzetegyesítés utolsó napján a Fényvivők már erre esküdtek föl.

Október 23.-án azonban történt még valami...

Már épp indultunk volna haza, amikor hirtelen arra gondoltam: Fiamnak venni kellene egy hímzett pólót. S így visszamentünk a kézműves sorra...

Igaz magyar ember állt a sátorban, bár szavaiból úgy tűnt: kiábrándult már, s megfáradt a zajos világban a mindennapok gondjai alatt...

- Nem tart már sokáig - mondtam vidáman, miközben fizettem.

- Miért mondja ezt Hölgyem?  Hisz annyi teher van már rajtunk.- kérdezte.

Elővettem a táskámból a zászlót, s elmondtam Neki, hogy mit is dolgoztunk ma, hol is tartanak a dolgok a Magyarok ébredésében.

A férfi, ki már túl van az ötvene, meglátva a zászlót, hirtelen felkiáltott:

 - Istenem! Megérkezett a zászló!... - hangja elcsuklott, szinte remegett felindultságában. 

Úgy éreztem, be kell menjek, megölelni, mert mindjárt összecsuklik.

- Ez már 2 éve megérkezett! Két éve barátommal csak rajzoltunk, rajzoltunk, mert hajtott bennünket a vágy, hogy KELL MÁR VÉGRE EGY ZÁSZLÓ A NEMZETNEK, AMI ALÁ ÖSSZE LEHET GYŰLNI IGAZ HITTEL, SZERETETTEL... Ezt a szimbólumot rajzoltuk le!

Még meg is varrtuk... És itt van... Istenem...

Megöleltem, és vígasztaltam, hiszen csak sírt és sírt örömében.

Majd elérhetőséget cseréltünk, és elköszöntünk, magára hagyva felkevert lelkével, örömével.

Megindító pillanat volt. 

De ehhez a Drága Testvérünkhöz még visszatérünk a megfelelő időben.

Az idő haladtával további feladataink, melyet A Zászlóval végeztünk:

• Jézus Energiák lehívása, fogadása, bekötése, Ősi tudás

  

  Fénymag Aktiválás

  felszabadítása - Pálos forrás, Zemplén - 2013. 11.13.
• Jézus Fénymag beavatás - Pálos Forrás. 2013.11.14.
• Pilisszántó,  -Égi Édesanya hívása megbékélésre Szelei Magdolnával - 2013.11.23.
• AION Portál aktiválása - otthon, a nappaliban... 11.23.

  

  AION portál aktiválás

• Események beindítása - Dobogókő, 2013.12.08.
• Szelei Magdolna évzáró rendezvénye, melyen a program végén a zászlót ki kellett vinni, s megismertetni a jelenlévőkkel, majd áldását fogadni Szent Korona Őfelségének, ki a zászló szimbólumán keresztül szórta kódjait.
  
  

  

  Kiskunhalas, 2013.12.13.

  A Zászlót ott is kellett hagynunk részükre, hogy munkájukat támogassa. Nagy örömére Égi Vezetőinknek, Konkoly Rózsa szakrális ruhatervezőt is megfogta e kozmikus jelkép, és tavaszi kollekciójában már ruházatunkra is megálmodja azt.- Kiskunhalas, 2013.12.13.



ESEMÉNY elindítása, Dobogókő



Jézus-energiák lehívása, Pálos forrás

• 
  
• 
  
• 
  
• 
  
• 
  

Itt visszatérünk Parádfürdőn otthagyott barátunkhoz...

Mivel zászlónk nem volt, de tudtuk: 12.21.-én a Nemzet Zászlót bont, ezért egyértelmű volt, hogy felhívom Parádfürdőn megismert barátunkat, hogy szükség van a zászlóra, s készítse el, mit 2 éve barátjával megálmodott - a Nemzetnek.

- Tudom: December 21. A Zászló. - mondta, amikor bemutatkoztam. -  Éreztem.

Mindenféle technikai akadállyal kellett szembenéznie, ami nehezítette, csaknem lehetetlenné tette a varrást.

Többször beszéltünk naponta.

Közben megemlítette: próbálta hívni barátját, kit azóta nem is nagyon látott, mióta A Zászlót megálmodták. Kérésemre nem adta föl, ismét fölhívta Őt.

Szeretett Testvérem elmondta: 

Barátja megkérdezte: miért varrja most a zászlót?

Hisz akkor lemondott róla... Míg Ő óvta azt, és sok szenvedés árán őrizte a mai napnak...

Nehogy méltatlan kezekbe kerüljön, kérte végül.

S hogy ők a két éves feszültségüket feloldották - 2 óra alatt elkészült A Zászló!

A Zászló megvárta, hogy aki lehívta Őt, mindkét testvér adja hozzá áldását, s így elkészülhetett Nemzetünk számára.

Péter - kivel parádfürdői találkozásunk értésünkre adta: csak eszközei voltunk az Isteni Vezetésnek ahhoz, hogy aA Zászló visszataláljon álmodóihoz - elmondta ezt az esetet barátjával...

Sírt. És sírtam én is, miközben hallgattam szavait. Mellettem párom szemei is könnyben áztak.

Közben Égi Édesanyánk üzenetét adhattam át Péternek:

"Gyermekem! 

Ha Ti ezt két éve nem vágyjátok meg Nemzetetek iránt érzett szerelmetekből, ma nem lenne, nem lehetne EGYségbe hívó zászlaja a honnak...

Hát ne kételkedj abban, hogy most, itt lesz az az idő, amikor e zászlót kibonthatjuk!

Szerelmetek hozta életre a Magyarok Egységét..."

S a meglett, érett ember a vonal másik végén zokogott, itt pedig én nyeltem könnyeimet...

Mondtam páromnak:

- Nagyon keserves leckéken érlelt engem az Úr, hogy megőrizzem önmagamban azt a hitet és erőt, amllyel képes lehetek mára szívem sugallatait hallgatva végezni Isten által vezetett feladatomat. De egyetlen percét sem bánom! 

Minden fájdalom és gyötrelem érlelt engem azzá, aki vagyok, és hálás vagyok, hogy képes voltam meghallani a suttogást, mely visszavezette a zászlót ahhoz, aki életre hívta, s ha ezek után kételkedni merek a szívem szavában, szégyen égesse arcomat, mert méltatlan vagyok feladatomra...

Magasztos pillanatok, napok és órák voltak ezek.

És én hálás vagyok, hogy méltónak érzett a Teremtés arra, hogy ezt a csodálatos feladatot rám bízta.

Munkám és elhívásom iránti alázatomban megerősödtem általa.

Áldás volt ez részemre, hogy részese lehettem.

A Zászló bontása végül ma, 21.00 órakor, 9 fő jelenlétében megtörtént, s 22.-én a Nemzetegyesítő Programon már felszentelt Zászlóként mutathatja föl az erre a feladatra szólított Magyar.

• 2013.12.21. Mátra, Oxygen-adrenalin park, Fénylánc rendezvény : a két éve megálmodott zászlót egy Magyar, ki e zászló megalkotására született, megvarrta, s elküldte a Női Minőség Központját jelentő Mátra Fénylánc- helyszínére, hogy a Nemzet Zászlaját bonthassa!!!

Köszönjük, Péter! Köszönjük, Tamás!
Isten áldása legyen Rajtatok!

Őszinte tisztelettel Nemzetünk Egysége iránt:
Lőrincz Éva

 

http://magegyseg.blogspot.hu/2013/12/a-zaszlo-tortenete-tudnotok-kell.html?spref=fb