Máriakönnye és Hercegszántói kegyhely

Baja-Vodica - Máriakönnye

kegyhely leírás, 2012.03.09. 15:54, szerző: Trueknight

A kalocsai főegyházmegye területén fekszik Máriakönnye kegyhelye, Baja közelében. Szláv néven Vodica, s mint ilyen közkedvelt búcsújáróhelye nemcsak a magyar katolikusoknak, hanem a bunyevácoknak, sokácoknak, szlovákoknak és németeknek egyaránt.

Történelme ködbe vész. Okmányokból csak annyi ismeretes, hogy a két forrás, mely a Szentkutat képezi, már a 18. század folyamán vallásos tiszteletet hirdet. Állítólag az 1700-as években egy gazdatiszt utazott erre lovas kocsin, és a források közelébe kápolnát építtetett, és elhelyezte benne a Mindenkor Segítő Szűz Mária kegyképének egy másolatát. Tudjuk, hogy az idők folyamán a kegykápolna több átalakításon ment keresztül. Zarándok vonzása egyre nagyobb lett és az imameghallgatások száma is nőtt, ezért Kalocsa kérésére VII. Piusz pápa 1817-ben kegyhellyé nyilvánította, és búcsúkat engedélyezett az idejövőknek. 

Kedvesek a hozzá fűződő legendák. A magyarok szerint egy Mária-kép függött itt egy fán, és egyszer egy vándorlegény pihent meg alatta. Szegényke szomorú sorsán kesergett, amikor egyszerre csak vízcseppek hullottak karjaira. Mivel eső nem esett, a legényke kíváncsian lesett fölfelé, és úgy látta, hogy a Szűzanya szemeiből hullottak a könnyek. A Szűzanya meg is szólalt és azt mondta, hogy merítsen vizet a forrásból Ám de forrást sehol sem látott a vándor, de a földet kémlelve észrevette, hogy Mária könnyeiből forrás fakadt...

A szerbek elbeszélése szerint egy magyar és egy szerb diák vándorolt ezen a tájon. Farkasok támadták meg öket. Ekkor észrevették a közelben egy magas fán a Szűzanya képét. Hozzá fohászkodtak, és megmenekültek. Látták, hogy a fa alatt két forrás csobog Megfogadták akkor, hogy ezt a helyet a Boldogságos Szűz Máriának fogják szentelni, ki-ki saját hitvallása szerint. 

És azóta is, az egyik forrás körül a katolikusok , a másik forrás körül pedig a görögkeletiek szoktak áhítatoskodni. 1973. szeptember 9-én nagy ünnepség színhelye volt a kegyhely. A kalocsai érsek ekkor szentelte föl a fölújított kegykápolnát és az új szembemiséző oltárt. Az érseki szentmisében három nyelven hangzott el a főpásztor szentbeszéde magyarul, bunyevácul és németül szólt a jelenlévő zarándokokhoz. A kegyhely főbúcsúja Kisboldogasszony ünnepén van, és a kegyhely megközelíthető Bajáról.

Forrás: http://mariaut.hu/tart-farticle-153-741-1/BajaVodica__Mariakonnye

 

. 

             

Hercegszántói kegyhely

Hercegszántó az 51. számú főút mellett Bajától délre közel a határnál fekszik Bács-Kiskun megyében.

A Hercegszántó Vodica-Máriakert kegyhely a falu szélétől 800 méterre található. Történetének kezdete 1830. szeptember 7-re nyúlik vissza.

A hercegszántói sokác legenda szerint "hajdanán itt egy nagy rét volt, ahol állatokat, juhokat és teheneket őriztek. A vodicei kút vizéből itatták a jószágot. Egy Joza Grlcin / Grltyin/ helyi sokác parasztember – aki délben mindig imádkozott - ökreivel szántott a Babina leda elnevezésű határrészen. Délben abbahagyta munkáját és elment a kútra, hogy vizet merjen. Pont Kisboldogasszony napja előtt történt az eset. Amint a víz fölé hajolt, hogy korsóját egy kötőféken a kútba engedje, látta, hogy a víz hullámzani kezd. A vízen fényesség jelent meg, s benne egy kép, amely a Szűzanyára és a kisded Jézusra hasonlított. Ekkor a kép hirtelen megváltozott, s a férfi azt látta, hogy egy asszony kislányt tart az ölében. Azonnal visszament az emberek közé, és elmondta nekik, hogy mit látott. Mindnyájan a kúthoz mentek, ám ők semmit sem láttak. A férfi kicsit elszégyellte magát, hogy a többiek nem látják, amit ő. Amikor otthon elmesélte a történteket, egyesek elhitték, mások nem. A férfinak azonban nem volt nyugta, éjjel sem tudott aludni. Másnap fogta magát, és megint elment a kúthoz. Ismét az a kép fogadta, ami annak előtte. Eszébe jutott, hogy hamarosan Kisboldogasszony napja lesz, és ekkor felötlött benne, hogy valójában Szent Annát látta a kisded Máriával. Összesen három alkalommal látta ugyanazt a képet. Ennek jeleként egy fűzfát ültetett a faluban, és sokaknak elmondta a látottakat. A kutat bekerítették, és egy kápolnát is építettek. Különbözõ helyekről lovas kocsin érkeztek ide a látogatók, akik itt imádkoztak, énekeltek és töltötték az éjszakát, ünnepelve a Szűzanyát. Mint oly sok Mária-jelenés helyszínén, Vodica-Máriakertben található forrásnak is csodatévő erőt tulajdonítanak.

A jelenség kivizsgálása után Klobusiczky Péter kalocsai és bácsi érsek 1838-ban szentelte fel és nyilvánította zarándokhellyé Vodica-Máriakertet.  1874-ben kápolnát emeltek Kisboldogasszony tiszteletére. Az idén /2008./ ünnepeljük ennek 170. évfordulóját. 1882-ben egy koluti német ember épített hálából itt egy kis kápolnát, az a sváb férfi, akinek a fia itt kapta vissza látását. A kegyhely életében fontos dátum lett a 2004. A kis kápolna belülről és kívülről fel lett újítva.

Egy bajai polgár hálából - mivel vak kisfia meggyógyult - egy Mária-szobrot építtetett.A kegyhely mellett felállításra került Szűz Mária szobrot, az akkori plébános dr. Vildinger Jakab szentelte fel.

A Hercegszántó Vodica-Máriakert kegyhelyen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek ünnepi szentmise keretében október 13-án áldotta meg, illetve szentelte fel a világ legnagyobb méretű Szűz Mária-szobrát, a miséző oltárt és keresztet.

Bábel Balázs érsekszentmise keretében főegyházmegyéjét, a magyar Egyházat és a magyar nemzetetitt élő nemzetiségekkel együtt felajánlotta a Magyarok Nagyasszonyának.

A világ legnagyobb méretű, 11 méter magas acélból készült Szűz Mária-szobra, egy 1956-ban Amerikába disszidált 73 éves férfi, Vörös Sándor felajánlásából, és támogatásávalészült. Maga a szobor 10,53 m magas, és a pécsi Rigó István szobrászművész két évi munkájának gyümölcse. Monumentalitása miatt különleges technológiát igényelt: egy 2,5 m magas gipszmodellt alapul véve készítette el a a művész úgy, hogy a modell köré felépített egy vas vázú kockát és szeletenként nagyította fel azt. A rozsdamentes acélból készült szobor belseje egy csőtoronyra erősített váz, amelyet 3mm vastagságú acéllapok burkolnak. A feje, kezei és lábfeje öntött acél.

A Mária-kegyhelyre Pünkösdkor, Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony napján szoktak búcsúba menni a környékbeli városokból és falvakból.

Megközelítés:Hercegszántó az 51. számú főút mellett Bajától délre közel a határnál fekszik. Budapest felől beérve a faluba a N 45° 57,133' E 18° 56,649' 103 m [GCMSZH+kereszteződés] pontnál fordulj balra. Innen egyenes az út a szoborig. (a falu végétől földút!)

Forrás: http://jelenesek.freeweb.hu/hercegszanto.html