2014. május 7., szerda

Jézus és a keresztre feszítés 05.08.



Senkinek a hitét nem szabad erőszakkal elvenni. De vannak tények, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az visz előre minket, ha Fény derül az Igazságra, ha belátjuk,  mennyi tévedés vagy hazugság volt világunkban.

2014.május 8.



Jézus és a keresztre feszítés

Úgy tűnik, Jézust nem feszítették keresztre. Több forrásból is ezt hallhatjuk, olvashatjuk. Mielőtt még ördögöt kiáltanánk, leírom, hogy mit gondolok erről a témáról, mely már egyre jobban begyűrűzik a valóságunkba, és nagy érzelmi viharokat kavar.

Sok ember viszont kétségbe vonja Jézus létezését is. Ez is egy okkal több, hogy "tollat ragadjak".

Azzal kezdem, hogy a tények azt mutatják, Jézus valóban létezett, létezik. Üzeneteit manapság gyakran közvetítik. Különböző neveken jelentkezik be: Jézus, Lord Sananda, Emmanuel. Csodálatos tanításokat ad át, ezek fontos tanácsok azok számára, akik a Fény útját akarják járni. 

Amelyik üzenetben a bűnösségünkről van szó, azt el sem olvasom. Miért? Mert tisztán csatornázni nem egyszerű dolog. Az Új Korszak eszméi szerint  nem vagyunk bűnösök, hanem csak hibázunk, mert egyrészt tudatlanok vagyunk, másrészt mert tapasztalni akarunk... ezt így vállaltuk... nem kis cél érdekében!

Továbbá sok millióan tanúsítják, bizonyítják, hogy Jézus hatalmas csodákat tud tenni.Tehát Jézus olyan lélek, aki nagyon magas tudat és energiaszinten létezik valahol, (vagy mindenütt?)  

Többször is üzente már, hogy ne akarjuk őt keresztre feszítve látni és ne is akarjuk ezt a példát követni,  Őrá inkább úgy gondoljunk, hogy szeretettel áld és segít bennünket a felszabadulásban.

 Az Újvilágtudat cikkéből (lásd lejjebb a linket) az derül ki, hogy Jézus élve szállt fel a Mennybe... Ez nem mindennapi dolog.. még a szenteknél sem volt így, csak nagyon ritkán. Ebből arra lehet következtetni, hogy Jézus nem akárki lehetett a Földön és nem akármilyen munkát végezhetett.

De kiderül az is, az ott hivatkozott 1500 éves Bibliából, hogy Jézust nem feszítették keresztre. Olvassuk csak el.
Nagy Gábor: Keresztút c. írásában is ezt láthatjuk. Ő arra a következtetésre jutott, hogy keresztút bizony létezett, de ez a  Magyari Magok keresztútja volt, az Őfelsége a Szent Koronával kapcsolatos feladat. A nemzetünk üdvtörténeti keresztútját már régóta több kutató is feltárta és bizonyította, például Pap Gábor és Szántai Lajos.

Tehát, ha Jézus nem volt keresztre feszítve, sőt akkor nem is halt meg, így felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet az emberiség megváltásával? Az biztos, hogy tanító volt, magas szintű mester, Ma is az. A Krisztusi Szeretet hordozója és tanítója. Hatalmában áll megváltoztatni az életünket, ha megtesszük, ami ehhez szükséges.... ha az igazi SZERETETet befogadjuk és adjuk. A Feltétel nélküli Krisztusi Szeretetre és tiszta alázatra tanít minket, aminek segítségével tudunk "megváltódni", felemelkedni magasabb dimenziókba, kiszabadulni a 3D börtönéből. 

Szelei Magdolna több előadásában is említette, hogy az atlantisziak robbantása miatt összeszakadtak  a dimenziók, és ezért megszűnt az átjárási lehetőség közöttük. Jézus volt az, aki helyreállította, hogy lehetőségünk legyen a felemelkedésre magasabb dimenziókba.

Mégegy gondolat, hogy helyére tudjuk tenni a "negatív" dolgokat. A "gonosz" erők, vagy ördög.. sötét háttérhatalom, stb... szerepe az emberiség életében nagyon fontos volt... az ő hazugságaik, szörnyű kegyetlenkedésük, és a mi évezredekig tartó "fogvatartásunk" kellett ahhoz, hogy el tudjunk jutni olyan tudat és energiaszintre, amire eddig még senki a Világegyetemben.... Tehát a sötéteknek az volt a szerepük az Élet színházában, hogy ezeket a rettenetes feltételeket biztosítsák számunkra.  Egy olyan minőséget hoztunk létre azáltal, ahogy ezt vállaltuk és végigcsináltuk, ami eddig nem létezett! Az egész Teremtést segítettük ezzel feljebb lépni. Bizony meg is csináltuk. Ezt nagyon sok üzenetben lehet olvasni. Láthatjuk is, ahogy fellebben a fátyol, oszlik a köd világunkban. Végre Fény derül minden Igazságra!

Ebből az következik, hogy Jézus keresztre feszítés kitalált története olyasmit generált bennünk, ami végső soron nagyon hasznos volt, még akkor is, ha ez az egész dolog hazugságra épült. „Az élet célja a küzdés maga”.. mondta Madách… de gondoljunk csak bele! Ez másképp  igaz: 
A küzdés eszköz volt eddig egy magasztos feladat beteljesítéséhez.

Még sok hamisságra fog az idén Fény derülni, ami bizony meg fogja rendíteni eddigi világszemléletünket... alapjaiban!

Ez Felszabadulásunk velejárója…. enélkül  nem is lehetne... Tehát örüljünk, hogy eljutottunk idáig!

Béke, Áldás, Szeretet!

Dombi Katalin 


Hivatkozott írás:

Megdöbbentő állítás: http://amivilagunk11-12.blogspot.hu/2014/05/megdobbento-allitas-az-1500-eves.html


Előzmények:

Nagy Gábor: Keresztút   http://amivilagunk11-12.blogspot.hu/2014/04/keresztut-magyarsag-udvtortenete-0421.html

Vélemények:  http://amivilagunk11-12.blogspot.hu/2014/05/kiegeszites-es-velemeny-szegedi.html







1 megjegyzés:

  1. Üdvözlök Mindenkit! .
    Úgy látom, a Keresztút, a Keresztre feszítés kérdése sokaknál "kicsapta a biztosítékot".
    Ön Kedves Katalin, olyan jól megfogalmazta, "Többször is üzente már, hogy ne akarjuk őt keresztre feszítve látni és ne is akarjuk ezt a példát követni..."!
    Milyen körülményeknek kell és kellett létrejönni ahhoz, hogy az IGAZSÁG elfogadható, sőt befogadható legyen? Valóban ez a kérdés?
    Jézus egy csodálatos Létező, aki a Végtelen Teremtő Bölcsességében számunkra - kevésbé ébredettek részére - érthetően közre adta mindazt, mit TUDNUNK és CSELEKEDNÜNK ÉRDEMES - hogy boldogok legyünk. (ne felejtsük a szabad akaratot!) Úgy érzem, mintha egyfajta kétségbe esés lenne úrrá a közhangulatban, mintha MINDEZEN IGAZSÁGOK ANNAK FÜGGVÉNYÉBEN LENNÉNEK ÉRTÉKESEK, hogy JÉZUS URUNK MILYEN UTAT JÁRT BE, mit Tett, vagy éppen mit nem Tett.
    Picit már szőrszálhasogatásnak érzem, amikor ébredező lelkek leragadnak ennél a pontnál, és a korsó formáját elemzik, miközben tartalma MINDENNÉL ÉRTÉKESEBB. Miért?
    Csak akkor hisszük tanításait, ha valami elképesztő módon, szenvedve hagyta maga mögött vilángukat?
    Mindenki tegye fel magában ezt a kérdést, és a belső hangja megadja a választ. A személyre szabott válaszát, hiszen hogyan is tárhatnám fel mások igazságát? Amit látok, az egy vita a fürdővizről, miközben a gyermek fulladozik a kádban. A LÉNYEGET LÁSSUK MEG!
    Lássuk meg a szeretetet, ám ha még nem vagyunk felvértezve tisztán (vagy tisztább) látással - lássuk meg annak hiányát. Ha már tudjuk, hogy mi nincs, abban a pillanatban tudjuk, érezzük annak hiányát, és vágyódhatunk rá, a vágyódás pedig elhoza azt! Éppen ezért csodálatosak azon Lelkek is, kik ugyan nem feltétel nélkül szeretnek, de vágyódnak arra!
    Lássuk mindenkiben a Testvért! Mert bár lehet "gonosz", ám ahogy Jézus tanította, sem el - sem pedig meg nem ítélhetjük Őket.
    "Könnyű ezt mondani" - jöhet a reakció azonnal, ezért rögtön egy picit igyekszem segíteni is:
    Tudjuk, hogy a Forrás, a Végtelen Teremtő Egy, és Ő A Minden. Mikor megbántanak, fájdalmat okoznak, mikor "nézed a híradót" - de nem látod - mindig ez jusson eszedbe. Gonosz? Rossz? Aljas? Hazug? Vajon ki hozta mindezt létre, ha minden Egy, ha mindent ide, az EGYETLENBE, a VÉGTELEN FORRÁSBA vezethetünk vissza? Vajon egyazon fa tetején pirosodó meggy, vagy cseresznye tán különb - vagy esetleg rosszabb lenne, mint az oldalágak gyümölcsei? Hiszen egy tőröl fakadnak...
    És most tegyük fel a kérdést magunkban: milyen szeretet, vajon mekkora szeretet ég és él azon entitásokban, akik a Teremtésben elvállalták a sötét oldal szerepeit - tudva, hogy sorskarmát írnak maguknak - csak azért, hogy rajtuk keresztül MI, Csodálatos Fények, megtaláljuk magunkat, hogy megtapasztaljuk mit nem akarunk, és ezzel együtt azt, mit akarunk. Hogy legyen választásunk, hogy a szabad akarat - tényleg szabad akarattá váljon. A csupa jóból vajon választhatunk-e mást, mint jót? Valódi választás ez? Talán nem is kiüzetés volt a Paradicsomból, hanem inkább elvágyódás onnan?
    És ha mindez így van, akkor talán a küzdés, a szenvedés szavak is csak mesterségesen alkotott kifejezések egy útra, egy létezésre, amelyet mindennél jobban szeretünk és vágyunk?
    Vajon melyik a nemesebb, fejlődni, és egyre fényesebben ragyogni, vagy másokat hozzá juttatni a fejlődés a "FÉNYLÉS" a "RAGYOGÁS" lehetőségéhez - útjához?
    MELYIK A NAGYOBB SZOLGÁLAT?

    Jól látom, hogy ez is csupán választás - szabad akarat kérdése?

    Ha megengedik, Kedves Olvasók, én ezt az üzenetet tartom fontosnak, és szívesebben kérdezek inkább erről, mint egy fizikai síkon való történés körülményeiről.
    Hangsúlyozom, senkit nem áll szándékomban megbántani, sem hitében, sem vallásában - csupán szeretném, hogy az IGAZSÁG kapjon főszerepet az élet színpadán, miközben nem felejtjük el, hogy a mellékszereplők és a statiszták is nagyon fontosak egy mestermű megalkotásához!

    Áldottak vagyunk Mindannyian, Béke legyen Szívünkben!

    VálaszTörlés