Oldalak

2018. május 31., csütörtök

Sutba az ekével? 2018.03.04. A talaj is el tud fogyni. Dobjuk el az ekét? 2017.12.03.

Ha nem változtatjuk meg azt, ahogy ma működtetjük a mezőgazdaságot, egyszerűen elfogy a humusz a talajból, aztán meg a talajt is elmossa a víz és a szél, és a végén nem lesz miben termelni.
Világunk korszakváltásának egyik fontos része a mezőgazdasági termelés alapjainak megváltoztatása. ROHAMOS TEMPÓBAN új talajművelési módszer hódít a világon. Lényege a szántás elhagyása. Magyarországon is terjed az ekenélküliség.






Sutba az ekével?

2018. MÁRCIUS 04.


Szerző: Hardi Péter


ROHAMOS TEMPÓBAN új talajművelési módszer hódít a világon. Lényege a szántás elhagyása. Magyarországon is terjed az ekenélküliség


A z Egyesült Államokban a korábbi szántóknak már több mint a negyedén, Dél-Amerikában ennél is nagyobb arányban nem használnak ekét. „Vásároltunk Görbeházán egy elhanyagolt területet, aminek ráadásul a talaja is kötöttebb volt az átlagosnál. Gondoltuk az édesapámmal, hogy, na, itt kipróbáljuk az új módszert, amiről addig csak hallottunk.” Így kezdtek a hajdúböszörményi Kardosék – a családfő Ferenc és a fia, Csaba – átállni a szántás nélküli talajművelési módszerre.

Mindez 2004 környékén történt, s gyakorolják azóta is. A szántás elmaradása persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem művelik a talajt, „csupán” a forgatást hagyják el. A talajt lazítják, akár 30 centi mélyen is, viszont a mélyművelésre jellemző óriási hantok náluk ismeretlenek. Mindezzel energiát, időt és vizet takarítanak meg. Energiát, hiszen a talaj átforgatása csak nem kevés erővel lehetséges, és időt az elhagyható művelet okán. Ráadásul kevesebb gépre van szükség.

A világban sokfelé terjed a szántás nélküli talajművelés, vagyis az úgynevezett no-till mozgalom. Amerikában több kultúrát – kukorica, szója, búza – már nagyobb szántatlan területen vetnek, mint szántottan. A világon összesen 160 millió hektárt művelnek szántás nélkül. A költség alacsonyabb, viszont a hozam egynegyedével nagyobb. Miképpen lehetséges ez? Úgy, hogy a gazdag talajéletet kevéssé bolygatják a no-till földművesek, mint akik a kialakult ökoszisztémát a szántással összekuszálják.

Érthető módon a gazdáknak nem egyszerű megbarátkozniuk a szántás elhagyásával, hiszen az eke évezredek óta a mezőgazdaság jelképének számít. Általa több levegő és nedvesség kerül a mélyebb rétegekbe, ami kétségtelenül előny, ám a kára hosszú távon mégis több. A helytelen talajművelés következtében ma már a kutatások alapján is igazolható, hogy a talaj humusztartalma a világon összességében egyre alacsonyabb, ami csak mind több műtrágyával és vegyszerrel ellensúlyozható. Ez viszont tovább gyilkolja a talaj élővilágát

A szántás nélküli művelés fontos része a talajtakarás. A szántókon a vetés előtt úgynevezett takarónövényeket – retek, mustár, borsó, fűfélék – szórnak ki, amelyek védik a talajt a kiszáradástól, a növényt pedig a hősokktól, ráadásul a gyom is kevéssé talál utat magának. További előnye, hogy beforgatva e zöldtrágya lazítja és táplálékkal látja el a talajt. Egyes gazdák már közvetlenül az aratást követően vetnek, így a talaj csak kevés ideig marad védtelenül.

Nagy előnye még a szántás nélküli módszernek az erózió mértékének csökkenése. Amerikát már a harmincas években olyan porviharok sújtották, aminek mindenképpen gátat kellett szabni, mert az életet a városok egy részében is kényelmetlenné tette. Ez is hozzájárult a no-till mozgalom felé fordulásnak.

Mindezen csapdából kínál kiutat a szántás elhagyása. A módszert a termésátlagok is igazolják: Amerikában előfordult már 33 tonnás kukoricatermés is egy hektáron ott, ahol nem szántottak. A böszörményi Kardos család is számos szép eredménnyel dicsekedhet. Földjeiken nem ritka a 14-15 tonnás kukoricahozam, és akadt év, amikor ebből a kultúrából a legmagasabb hazai termésátlaggal dicsekedhettek.

Kezdetben csodabogárnak tartották őket a környék gazdái, az eredmények azonban igazolták a módszerüket. Körülbelül 900 hektáron gazdálkodnak, aminek a kétharmada saját tulajdonuk, a többi bérlemény. De vállalnak művelést megbízás alapján is – szigorúan szántás nélkül. Nem is tudnák másképp, hiszen az ekéjükön régen túladtak.

https://www.szabadfold.hu/aktualis/sutba_az_ekevel

Kiegészítés és magyarázat:



A talaj is el tud fogyni. Dobjuk el az ekét?
2017.12.03.




Részletek:



A talajban hemzsegő élet (gombák, baktériumok, ragadozó egysejtűek, fonálférgek, giliszták, vakondok) zöme az élő növények gyökere köré szerveződik, mivel a buli mindig a konyhában van. A gyökérhegyeken a növény leadja a fotoszintézis során nyert energiából a felesleget cukrok formájában, ami mennyei mannaként potyog a talajélet elé. Így a jó termőképességű talajhoz éppenhogy nem a pihentetés kell (amikor bezár a bazár és mindenki éhenhal), hanem az kell, hogy mindig nőjön benne valami, télen is


Egyre több magyar gazda foglalkozik a gondolattal, hogy eldobja az ekét – csatlakozva ezzel a külföldön 40 éve, több mint 100 millió hektáron zajló agrárforradalomhoz. Ha nem változik valami, 60 év múlva szó szerint nem lesz mit művelni.

Ukrajna és Románia egyre hatékonyabb versenytárs (nem kis részben azért, mert Ukrajnában például már egy Magyarországnyi területen zajlik no-till gazdálkodás). De a legnagyobb baj, hogy baj van a földdel is: a hozamok nem csökkennek ugyan, de a műtrágyaköltség a hozamra vetítve egyre magasabb. Az alig pislákoló talajélettel rendelkező föld pedig csak veszít humuszából.

Mint a konferenciát szervező Démétér Biosystems ügyvezetője, Diriczi Zsombor összefoglalta, ebben a szorult helyzetben három út vezet előre, amelyből kettő beruházásigényes és külső segítséggel működhet csak: a precíziós gazdálkodás és az öntözés. A harmadik, a talajmegújító no-till gazdálkodás viszont kis beruházást igényel és azonnal megkezdhető, hosszú távú hasznokkal.



Miért érdekes ez nekünk, fogyasztóknak? Az egészségesebb talajban egyértelműen egészségesebb növény nő, adott esetben kevesebb vegyszerterheléssel. S lévén, hogy a növényvédőszerek ma már minden újszülött vérében ott vannak, különböző egészségügyi kockázatokat rejtve, ez azért nem mindegy.

Plusz ott van az a szempont, hogy ha nem változtatjuk meg azt, ahogy ma működtetjük a mezőgazdaságot, egyszerűen elfogy a humusz a talajból, aztán meg a talajt is elmossa a víz és a szél és a végén nem lesz miben termelni.

A mezőgazdaság ráadásul az egyik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gázoknak, és most nem a tehénböfögésre gondolok. Minden szántással elveszít valamennyit a talaj a lekötött szénből, amely szén-dioxid formájában vegyül a levegőbe. A no-till technológiához képest 14-szer annyi szén-dioxidot szántanak ki a levegőbe a gazdák.

A gazdálkodás jövedelemtermelő-képessége is fontos érdekünk, ugyanis ha itthon nem jövedelmező a gazdálkodás, akkor vagy nagyon megdrágul az élelmiszerünk, vagy olcsóbb – és ellenőrizetlenebb – forrásból szerzik majd be a kereskedők, például Kínából, ahol helyenként elképzelhetetlenül brutális a levegő és a talaj szennyezettsége.

Szóval mindenképpen érintettek vagyunk mi fogyasztók is ebben a – remélhetőleg – készülődő agrárforradalomban. De egyelőre csak ott tartunk, hogy minden külföldi előadó álla leesett a „magyar agrárcsodát” szemlélve:

Még soha nem láttam ennyi szántást, mint itt Magyarországon – mondta több előadó is sajnálkozva.


Bővebben:
https://24.hu/kozelet/2017/12/03/igy-neznek-ki-a-foldek-amelyeket-nem-szantanak/



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése