Négyszögre rakott tűzkupola, mely hiába "sarkos" fölülről a fény kört formál. Ennek a körnek azonban szögletes abroncsa van. Fölfelé tör a fény, s ott, a legtetejében ül az Atya, aki e pillanatban itt van közöttünk...
2014. június 22., vasárnap
Nimród fején a korona - Szent Iván éjszaka
Szent Iván éje telve van szokásokkal, hagyományokkal. Nem vesszük sorra
őket, de nem dőlünk be az "ősi pogány szokás" típusú eltusolásnak sem.
Annyit mindenképp tudnunk kell, hogy az Ikrek időszakából átfordulunk a Rák idejébe ezzel a jelmondattal: "Neki növekednie, nekem pedig kisebbednem kell". Keresztelő Szent János mondta ezt Jézusról, s mindez gyönyörű summázata az ikerség értékrendjének, a magyarság értékrendjének. Az egyik fél, azaz János, már látott, mikor Jézus még alig, és gondolkodás nélkül emelte maga fölé Jézust.
Annyit mindenképp tudnunk kell, hogy az Ikrek időszakából átfordulunk a Rák idejébe ezzel a jelmondattal: "Neki növekednie, nekem pedig kisebbednem kell". Keresztelő Szent János mondta ezt Jézusról, s mindez gyönyörű summázata az ikerség értékrendjének, a magyarság értékrendjének. Az egyik fél, azaz János, már látott, mikor Jézus még alig, és gondolkodás nélkül emelte maga fölé Jézust.
Mibe avat be Nimród? A fent és a lent kettősségébe, melyet öve választ ketté e földön. A fölső fényt le kell tudni juttatni az alsó világba. Az égi szentséget földi szentséggé kell varázsolni.
Ezek után nézzük, mi történik Szent Iván éjjelén. Az égi fényt a földön meggyújtják.
Tüzét megrakhatjuk,
Négyszögire rakjuk,
Dícsérendő az Atya e világon!
Négyszögre rakott tűzkupola, mely hiába "sarkos" fölülről a fény kört formál. Ennek a körnek azonban szögletes abroncsa van. Fölfelé tör a fény, s ott, a legtetjében ül az Atya, aki e pillanatban itt van közöttünk...
"Mely magas rutafa,
Ága elágazik,
A tengeren általhajladozik."
... az Atya, mely magos rutafa. A rutafa Istenfa, citrusfélét,
fenyőfélét jelölt, de nem a fajta, a típus fontos, hanem az élőnek az a
minősége, ahogyan reá tekintettek. Az istenfa Szent volt! (Mi
csodálkozva hallgatjuk, hogy pl. Indiában a tehenet szentként tisztelik
és le nem vágnák, bele sem gondolunk, hogy mi már semmit nem tisztelünk
szentként.) Az istenfán jutunk el a teremtés forrásához és ő mihozzánk, a
szívünkbe. Az istenfa hegye csúcsán át mutatták meg a gyermekeknek
minden este a sarkcsillagot, a forrás irányát, ahogyan erről a
"honfoglalásos" írásaimban szóltam.
Fotó: Daróczi Csaba |
A rutafa nem a fafajtát jelöli, hanem az isteni közelséget, mely egy
fölső kapun át érkezik. A tűzbe zöld ágakat, illatos növényeket szórtak,
s ez nyújtotta a lángot. A Tejút is ilyen rutafa, hiszen oda juthatunk
általa, s láttuk, hogy épp Nimródtól ered. Ága elágazik, a turul két
minőségévé, Attila és Álmos ágává. A
"tengeren" általhajladozik. - A tenger a csillagos ég, melyen hídként
hajlik át a Tejút. S a "magos" nem csak méretet jelöl, hanem egyben a
termő-teremtőerejét is jelöli. De rutafa lehet még valami, mi áthajlik a
földi síkon, ága elágazik, s az Atyához a legközvetlenebb utat
jelöli... Krisztus útját: ez maga a kereszt a Szent Koronán, mint az
iménti képen láthatjuk. S alatta az Atya... ki Jézusban jelenik meg
közöttünk.
"Selyem-sárhajú Magyar Ilonának,
Haján felül gyöngykoszorúja gyöngy."
Miért pont "selyem-sárhajú"? Azért, mert ismét csak a Tejútról van
szó... Magyar Ilona, ez estben akire szükségünk van, Tündér Ilona, a
tündérek királynője. Akinek aranyhaja az égen, a földi közegben
selyem-sár hajjá válik. Fényes és nemes, sárga és termő, életadásra,
fogantatásra kész. (Sár-lik a kanca is, ha csikót foganna... nyilas
népe, fehér ló fia...) S haján felül "gönygykoszorúja" az állatövi
12-es, mely valóban gyöngy. Virágnak virága - gyöngykoszorúja gyöngy,
azaz a teremtő és teremtett egysége. A gyöngyös párta, mely a kiáradó
szellemiség, s lelkiség jelölője... ez a női oldala annak, ami a férfi
oldalon így jelenik meg, levezetve az égi energiákat a földre:
Szent Ivánkor a lehozók, a csüngők mi magunk vagyunk, a magunk
test-lélek-szellem hármasával. De Magyar Ilonának nem korona,hanem
koszorú kell, mert ő másra készül, más a dolga. De mi? Meséinkben milyen vizet lehet a tündérek kútjáról hozni? Az örök fiatalság vizét. Kezd már összeállni a kép?
"Tyüzet megrakájuk, négyszögre rakájuk.
Egyik szögin űnek szíp öregasszonyok,
A másikon űnek szíp öreg emberek,
Harmagyikon űnek szíp hajadon lányok,
Negyediken űnek szíp ifjú leginyek."
Minden, hangsúlyozom minden témabeli irodalom a tűz körüli
elhelyezkedésről ír e sorok kapcsán. Pedig nem erről, vagy nem csak
erről van szó. Egyik "szögiről" a szép öregasszony átugrik a "korona"
fölött, maga is bekerül a közvetlen isteni "áramba", ahol Tündér Ilona
közbenjárásával átfordul, megfordítja az időt... s másik oldalra
szökkenvén, már a "szíp hajadon lányok" közé érkezik. Mi mást is
tehetne az ember itt, a Rák jegy mágikus ünnepén, mint az örök
fiatalságot varázsolja az életébe?
A Szent Korona "programjában" a gyógyítás kettős erővel szerepel Szent
Kozma és Szent Damján képviseletében. Mit tudunk róluk? Keveset, de azt
tudjuk, hogy ikrek voltak, akik vértanúhalált haltak. Mivel
hitük megtagadására nem tudták rávenni őket, különféle módokon
próbálták megölni mindkettőjüket: először megkötözve a tengerbe
vetették, de a kötelékek a vízben kioldódtak, és ők kiúsztak a partra.
Ezután máglyát gyújtottak alájuk, de a lángok nem érték őket. Akkor
oszlophoz kötötték őket és nyíllal lőttek rájuk, de a nyílvesszők nem
találtak soha célba. Vagyis mi mást képviselhetnének, mint az örök
életet? (Végül egyébként karddal oltották ki az életüket.)
Íme hát egy Szent Korona szertartás, ami az örök fiatalságot varázsolja.
Nincs az évkörben két egyforma céllal történő tűzgyújtás, ezért sem
volna szabad annyival elintézni az ünnepet, hogy a megtisztulást
szolgálja e rítus.
Miért háromszor ugorják át a Tüzet? Mert így formálódik ki az az őskép,
amit minden gyermek hordoz, a Szentháromság, a Szent Korona.
Miért Szent Iván, ha Keresztelő Szent János ünnepe? Bizánci hatás...
írják mindenütt. Hogy lehet, hogy mindenhol megőriztük saját, tudatos
névadásunkat, de itt egy bizánci név jobban tetszett? Mert lehetne erről
is szó, a szlávok K. Szent Jánost Ivan Kupala-nak nevezik.
Kupala-kupola-korona. Aktuális és pontos jelentés, vajon honnan vették
át a szláv népek? De ha az Iván-t nézzük: V - N. Itt a segédtábla, be
lehet helyettesíteni a mássalhangzókat, azaz a keretet, és meg lehet
tölteni magánhangzókkal, azaz a mozgás irányával:
Iván- V.N = F.Ny azaz Fény, de benne van a VAN létigénk is és még
hosszasan lehetne sorolni. Keresztelő Szent János maga a fény, koronánk
fénykorona, mi mást tehetnénk ekkor, mint fényt gyújtunk, s így
varázslunk? Higgyétek, tegyétek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése