Az alábbiakban olyan felismerésekről olvashatunk, ami alapjaiban rendítheti meg eddigi elképzeléseinket Jézus és a Magyarság sorsáról.
Keresztút
A Magyar Nemzet és a Magyar Szent Korona üdvtörténeti útja,
Jézus keresztútjának párhuzamában
A spirituális érzékenységű és értékrendű ember, az
életét, életének eseményeit egy tanulási folyamatnak, spirituális
tapasztalatnak tekinti. Ez egy út, a tudatosságunk kiterjesztése a spirituális
régiókba.
A spirituális tudatosság velejárója, hogy megjelenik
és kiteljesedik nemzeti tudatosságunk. Ennek eredménye, hogy az út ezen szakaszában találkozunk
a magyar nemzet történelmének másik szempontú megértésével. Ekkor fedezhetjük fel azt, hogy
történelmünk eseményei mennyire párhuzamosak Jézus kereszthalálát eredményező
keresztúttal, vagyis, hogy a magyar nemzet, áldozatával felvállalta a keresztutat a többi nemzet számára.
Mennyire a véletlenek műve mindez? Meglátható
a Fényben a spirituális valóság képe, az, hogy mindvégig a nemzet - és főként
annak szakrális vezetői, királyai, - teljes tudatosságukban ismerték és
vállalták ezt.
Ha következetesen végighaladunk a nemzet
történelmén, akkor láthatjuk, hogy bizony végigjártuk ezt az utat. Most érkezünk
el a felemelkedéshez. De mi szükséges még ahhoz, hogy a szakrális tudatosságban
megtett út értelme és eredménye elérjen a hétköznapi tudatosságú tömegekhez is?
Szükséges-e egyáltalán tenni érte?
Azt gondolom, hogyha a megtett út értelme és az
áldozat felismerése eljutna a nemzet többségét alkotó tömegek tudatosságához, az
ebből eredő változás megjelenne a látható, fizikai, hétköznapi világ szintjén
is. Azaz a nemzet kiléphetne az eddigi gyarmati létből, egy nagyobb tiszteletet
és erkölcsöt élő társadalmi létbe. Lehet, hogy ezért nem is kéne már tennünk
semmit. Én mindenesetre azt gondolom, hogy tehetünk érte. Legalább azt, hogy a
spirituális felismeréseinket megosztjuk a nemzettársainkkal, így segítve és inspirálva
Őket.
Erre teszek most kísérletet, hogy átadom a keresztút
során tanult tapasztalataimat.
Kié
a keresztút?
A nemzet üdvtörténeti keresztútját már régóta több
kutató is feltárta és bizonyította. Hálával gondolok Pap Gábor és Szántai Lajos
tanításaira és előadásaira.
Bennem is mindvégig annak a megközelítésnek volt
primátusa, hogy sorsunkban a nemzet keresztútjáról lehet szó. Így vélekedtem erről egészen
2014 Húsvétjáig, amikor magam vezettem zarándoklatot Bakonybélben. A stációk
melletti áhítat és vezetés során jött a felismerés, hogy a nemzet mellett a Magyar Szent Korona érintettsége legalább annyira
jelentős. Azaz, a
Korona szerepe a keresztút megtételében - Attila felvállalásától napjainkig, -
még inkább megértést ad és további felismeréseket a megjárt utunkról.
Ha a Szent Korona szerepe ebben igazolható, akkor a nemzet sorsa és a Korona összeköttetése még egy okkal
bővül. Azaz a magyar nemzet felemelkedése elképzelhetetlen a Szent Korona
társadalmi, közjogi és szakrális felemelkedése nélkül.
Viszont ez fordítva is
igaz. Ha felismeri a többség a Korona szerepét a keresztútban, és felismeri
benne a saját egyéni és a nemzeti vállalását, ezáltal tud a nemzet egyesülni és
kilépni az árnyékvilágból.
Stációk
A keresztutat jelölő stációk megépítése többnyire az
utóbbi pár száz év alatt történt. A Golgotákhoz, korábbi energetikai pontokhoz,
épített dombokhoz rendelt funkció építészetileg jelenik meg a tájban. Tizenöt
stáció a teljes út. Van ahol csak tizennégy stáció készült. A legtöbb helyen a
stációk egymás után, egy vonalban állnak.
Bakonybélben a stációk, az előző évezredek során
használt szakrális hely domborzatához alkalmazkodva, spirál alakban
épültek meg. (Szent kút) Ráadásul van itt még egy sajátságos elem is. A hegyre vezető út
bal oldalán állnak a stációk, kivéve az utolsó kettőt. Itt az úton átvált az
építés, és tizenharmadik és tizennegyedik stáció már az ellenkező oldalon áll. A magyar nemzet
életében egyébként ekkor történt a „rendszerváltásnak” elcsalt társadalmi
változás.
Lássuk az első stáció jelentését:
Pilátus
elítéli Jézust
Ez az
epizód a magyar nemzet üdvtörténtében egybeesik a világtörténelem
eseményével. Mert ekkor történik meg szervezetten először Jézus eredeti
tanításának, és életének példáján keresztül mutatott hitvallásának jelentős
elferdítése. Itt
voltaképp a Jézus által betöltött és megtestesült egyetemes szeretet és a
család, - mint szakrális egység- tartalom ellen elkövetett cselekmények állnak.
Ugyanis a harmadik század végére a római birodalom területén tömegesen
követték Jézus tanításait. Ráadásul Pál, meglátva ennek helyét a társadalomban,
vallási mozgalomként folytatta az egyébként nem vallásinak szánt tanítások
elterjesztését. Így vált ez az akkori hatalom számára problémává. Ugyanis Róma,
a birodalom létét, csak állandó „növekedéssel” tudta biztosítani. Ezt pedig
csak hódítással és háborúkkal fedezték. Ebben a politikai helyzetben Róma
számára a birodalom megszűnését jelentette volna a szeretet alapú emberi
közösségek és társadalom elterjedése. Ezt a politikai helyzetet ismerte fel
Konstantin, Róma akkori császára. Ő nem volt hívő, sőt Jézus tanításait és az
akkori korai kereszténységet sem ismerte. Viszont vérprofi politikus volt.
Rájött, hogy két módon tudja kivédeni a birodalom előtt álló kihívást. Vagy
eltiporja és megszünteti a kereszténységet, vagy beintegrálja a birodalom
társadalmi berendezkedésébe. Az utóbbit választotta. Ezért jött létre a Niceai zsinat.
A Niceai zsinat betöltötte a politikai
háttérből inspirált küldetését. Beintegrálta a Jézusi tanítások nevében, és a
kereszténység neve alatt, a birodalom fennmaradását biztosítandó eszméket,
hamis tanokat, kitalált történeteket, a hivatalos rangra emelt vallás korlátai
közé. Megteremtve ezzel a tekintélyelvűség alapjait. Hivatalossá téve a bűn
létét és a bűnösség eszmeiségét, amely okán könnyen irányíthatóvá változtatta a
hívőket. Kiforgatva Jézus szavait, és meghamisítva Jézus életét, kitalált
politikai eseményekkel összekötötte Jézust a kereszttel.
Második stáció:
Jézus
felveszi a keresztet
Az első stációnál leírtak nyílt támadást jelentettek
az akkori Fényerők programja, és Jézus valós életéből származó példaadás ellen.
A Földön akkor a római birodalommal szemben a szkíta birodalom képviselte a
szeretet alapú társadalom erkölcsi, kulturális, gazdasági és katonai minőségét.
A szkíták, hunok, pártusok közvetlen és eredeti tanítási és vérvonal által is
tartották Jézus értékrendjét. Így a Niveai zsinat által létrehozott gyalázatra
ebből a társadalomból jött a válasz.
A válasz pedig Attila.
A hun birodalom erősebb, mint a római. Így jelentős, nyílt katonai ellenállásra
nem került sor. Attila nyugatra vonul, átveszi újra a hatalmat Európában.
Átalakítja a közigazgatást, biztosítja a vallásszabadságot és kiterjedt békét
teremt a kontinensen. Ő nem hódított, hanem gyógyított! A helyi tartományok
élére saját embereit állítja. A cél a római birodalom.
Róma katonai megszállására már nincs is szükség,
hiszen Róma püspöke felismeri Attila célját és erejét. Visszaállítani Jézus
szerepét és történelmi helyreigazítást tenni a kitalált események, és tanok
esetében. Ez sajnos Attila életében nem valósul meg teljességben. Bár egy
ígéret birtokában fordul vissza Róma falai alól, a római birodalom mindvégig
kettős játékot játszott. És játszik ma is.
Attila szerepét és szakrális jelentőségét csak most
vesszük komolyan. Mert nem csupán egy stáció felvállalásáról van szó, hanem
vele és általa indul el az egész megváltási program a nemzet egészével is. Ő
nem egy fejezetet vállalt fel, hanem az egész keresztutat, annak minden
pillanatával, minden fájdalmával és dicsőségével! Tudatos felvállalás, tudatos
életút és szolgálat. Munkája ma érik be, most zárul az akkor indult program.
Valószínű, hogy amit Attila elkezdett, az most fejeződik be, ismét az Ő
részvételével történik a mában.
És itt jelenik meg először a Korona. Attila
koronája. Mert a Szent Korona már Attila idejében létezik. A képes krónika is
királynak említi Attilát. A magyarok első királya. Ez a Korona miatt van így,
hiszen előtte és utána a hunok-magyarok kettős fejedelemségben vezetik népüket,
országukat. Csak a királyt nevezik a Korona miatt királynak és nem
fejedelemnek. Attila halála után, a két fia nem tudja egyben tartani sem a
birodalmat, sem a programot. A Korona nyugatra kerül Aladár révén. És így lesz
belőle a szokásos nyugati kegyes mese révén Nagy Károly és így nyer értelmet az
is, hogy a Korona Nagy Károlyhoz kerül. Károly – Konstantin (Aladár, azaz
Attila idősebb fia).
Harmadik stáció:
Jézus
először esik el
Ez a stáció a magyar nemzet történelmében a Bulcsú elleni árulás és kivégzés. Ma
már tudjuk, hogy az esemény előtt és után mindenütt nyertes ütközetek, egy sikeres
teljes nyugati hadjárat áll. Így sem katonailag, sem történelmileg nem igazolt
és helytálló, hogy csatában győzték le Bulcsút. Ő nem csatába indult, hanem a
hadjárat kellős közepén egy tárgyalásra. A meghívói elárulták, így a szokásos
kísérete, testőrsége odaveszett, majd Ő is. Nyugati mese, hogy eltereljék a
lényegről a figyelmet.
Bulcsú hadjárata idején a Korona még nyugaton van.
Aladár öröksége révén jutott ki, majd a bajor tartományban rejtőzik. Csak
később kerül vissza magyar földre, hiszen Istvánt már ezzel koronázzák meg.
Negyedik stáció:
Jézus
találkozik szent édesanyjával
Ez már István király kora. Mivel nem vagyunk
hiteles, minden eseményre kiterjedő források birtokában, így nem hozhatunk
elhamarkodott véleményt István uralkodásáról. Egyébként sem, hisz nem mi
vagyunk az ítélő.
Egy biztos azonban. István ajánlja fel az országot Szűz Máriának. És ez az a történelmi
momentum, ami párhuzamos a Jézusi keresztúttal.
Különösen értékes és egyedi a történelmi tett.
Hiszen István látta és ismerte a Koronát. Attila koronáját. A beavató koronát.
Amin még az eredeti képek vannak, azaz ott áll rajta a keresztpánton Mária
zománcképe is. Tehát István tud az Attilai programról, tud a nemzetszintű
vállalásról. Véleményem szerint minden szakrális királyunk kapott beavatást. Egyrészt
a Korona által, a nem fizikai világ vezetését. Ugyanakkor kapott fizikai
tanításokat, beavatásokat is, az arra kijelölt szellemi vezetőktől. Így minden
szakrális királyunk tudott a keresztútról, tudott Jézus eredeti tanításáról is.
Ennek tudatában és ismeretében vezette a nemzetet, a program végrehajtásában.
Ötödik stáció:
Simon
segíti vinni a keresztet
Ez a mi történelmünkben Szent László. Itt duplán ismerhető fel a Jézusi út. Egyrészről
László királlyá választása és életútja tisztaságában, másrészt a testi és
arcvonásbeli hasonlóság okán.
Hatodik stáció:
Veronika
kendőt nyújt Jézusnak
Ez nem egy történelmi személyhez kötődő párhuzam.
Ebben az esetben a megegyező minőség és megnyilvánulás jelent párhuzamot. Ezt
női szentjeink közül Szent Margit és
Szent Erzsébet testesíti meg.
Hetedik stáció:
Jézus
másodszor esik el
1526.augusztus 29. Mohács.
Nyolcadik stáció:
Jézus
szól a síró asszonyoknak
A mi
történelmünkben Mátyás király az,
aki képes az igazság szavával érintkezni a nemzettel. Mit jelent ez? Csak az
álruhába bújt királyt, aki elvegyül a nép között és ismeri annak valós
életkörülményeit, gondjait? Nem hiszem, hogy csak a mai napig a néphagyományban
élő és a köznép számára hozott igazságok, döntések állnak itt. Tudjuk, hogy
Mátyás beavatott király volt. Az egyik legteljesebben beavatott. Ebből eredően
Ő is ismeri Jézus valós életét és a római kitalált történeteket. Ismeri a
nemzet sorsát, hisz ez alapján rejti el azokat a szakrális értékeket, amelyek
semmiképp nem veszhetnek el. Tehát ismerte a Jézusi és a nemzeti keresztutat. Ez
alapján is hívhatjuk őt igaz szólónak! De nem csupán ismerte, hanem minden
erejével élte, beteljesítette a vállalást.
A másik érdekesség, hogy Mátyás vásárolja vissza
nyugatról a Szent Koronát, olyan áron, amin akár egy országot is vehettek
volna. Tehát tud a Korona kiemelt szerepéről az üdvtörténelemben. Így a vigasz
nem csak a nemzet tagjaihoz szól, hanem a keresztút járásához is. Hisz itthon
van újra a Korona.
Kilencedik stáció:
Jézus
harmadszor esik el
Ez a török háborúk és megszállás kora. Az ország, -
és így Korona szakrális teste, - három részre szakad. A középső országrész
gyakorlatilag kipusztul. Az Észak-nyugati királyságban az osztrákok
irányítanak. Tehát fizikailag semmisül meg a nemzet nagyobbik hányada. Az
ország elveszíti a fizikai regenerálódás, az újrateremtés képességét.
És mégis,
ennek ellenére a nemzet újjáéled és folytatja a keresztútját.
De ide tartozik az 1848-as forradalom és
szabadságharc, és annak leverése is.
Tizedik stáció:
Jézust
megfosztják ruháitól
Számunkra ez már a Habsburg korszak. Elindul a
történelemhamisítás, a pénzügyi gyarmatosítás, a kultúra és a tudomány
elnémetesítése.
Ide sorolom a Koronán történt beavatkozást is.
Korábban a Korona csellel kikerült az országból, és akkor legalább három
zománcképet eltávolítottak róla, helyettük másokat barkácsoltak rá.
Szakrális értelemben valamilyen módon ez is analóg Jézus eredeti ruházatának a
megfosztásával.
Tizenegyedik stáció:
Jézust
keresztre szegezik
A magyar nemzet életében ez jelenti Trianont. Azonban itt lép
be a Korona szerepe, a nemzet elé. Ugyanis nem a nemzetet, nem Magyarországot
ítélik el és darabolják fel. Ez közvetlenül a Szent Korona ellen irányul!
Mert eleinte a nagyhatalmak által megrajzolt új határok
alapján elcsatolandó területeken, népszavazás döntött volna arról, hogy az adott
terület marad, vagy kiválik Magyarországból. Pontosabban a Szent Korona közjogi
és szakrális védőburka alól. Azonban a nyugati kormányok titkosszolgálatai
jelentették, hogy ha népszavazásra kerül sor, akkor minden bizonnyal az ott élő
nemzetiségek azt választják, hogy maradnak a Szent Korona országaként, annak
közjogi és szakrális terében! Ezen információk birtokában mellőzték a
népszavazás kiírását és nem történt referendum. Mint ismert, a nagyhatalmak, jogellenesen és
erőszakkal az ország szétdarabolása mellett döntöttek.
Azonban pont itt a lényeg. Nem az országot
darabolták szét, hanem a Magyar Szent Korona szakrális terét, ami a
Kárpát-medence! Ezzel a szakrális problémát - amit teremtettek, - behelyezték
hamis módon a politikai térbe. Ott tarják a mai napig. Ma ezért mindenki fél
egy politikai megoldástól. Félnek az elcsatolt területek új államai, félnek a
nemzetiségek. De fél Európa és az EU is. És ezzel lehet manipulálni mind a
magyar, mind a nemzetközi kormányzati, külpolitikai mozgásteret. Ez egy
kitalált és létrehozott műprobléma!
Az első lépés, hogy felismerjük, hogy Trianon által,
elsődlegesen szakrális szinten, mégpedig a Szent Korona szintjén hoztak létre
egy kivégzést, kiszegezést, mint Jézusnál. A feldarabolás tárgya nem az ország,
hanem a Szent Korona szakrális teste! Hasonlóan Oziriszhez. Pont ez az átverés!
Így a megoldás is csak szakrális úton történhet
sikeresen. Ugyanis, ha az itthon élők, és az elcsatolt területek tudatossága
is felismeri az elcsatolás valós okát és módját, úgy a saját tudatosságuk révén
visszatérhetnek a szakrális térbe. És ehhez nem szükséges semmilyen politikai
szereplő, megoldás. Ha ez megtörténik, akkor ez fogja egyesíteni a
Kárpát-medencét. Téves fogalom és program számunkra a nemzetegyesítés. Ugyanis
a mi vállalt programunk nem a nemzet egyesítése, hanem a Szent Korona szakrális
terének az újbóli együttes működtetése! És a Szent Korona szakrális tere hozza
el a „várt” egyesülést.
Szándékos vagy figyelmetlen a program. Nekünk nem
Oziriszi utunk, hanem Jézusi utunk van!
Tizenkettedik stáció:
Jézus
meghal a kereszten
Ez már 1956.
Ez is egy kirobbantott forradalom. Tesztelték az országot, a lakosságot, a
lélek erejét. A teszt túl „jóra” sikeredett, mely meglepte a terv kiagyalóit
is.
Mint ismert, a forradalom előestéjén az
állambiztonságiak (ÁVH) parancsot kaptak arra, hogy addigi őrhelyeiket
elhagyják. A budapesti fegyverraktárakat szándékosan hagyták őrizetlenül, ahogy
a gépjárműveket is. Egy provokációt akartak, amire később majd lehet hivatkozni. A
békés tüntetéseken pedig ugyanaz a módszer nyilvánult meg, mint manapság
Kijevben. Kiképzett orvlövészek lőttek mind a békés tüntetőkre, mind a
katonákra.
Az akkori nyugati felbujtók aztán cserbenhagyták az
országot. Nem kaptunk külső segítséget. A háttérhatalom nem kívánt változtatni
a jaltai egyezségen. Az eredmény rengeteg halott, sebesült. Kétszázezer
kivándorló és új külső katonai megszállás.
És évtizedekig elfojtják a nemzet ébredését, szakrális
útját. A félelem visszatart a továbbiakban a szabadságtól.
Tizenharmadik stáció:
Jézust
leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik
Számomra ez az elcsalt és elhazudott rendszerváltás,
1989 ideje. Ez már a halál utáni
passzív időszak. Azaz külső események zajlanak már. A test levétele, nem Jézus
tette vagy akarata szerint történik, hanem külső erők által. Visszaadják a
halott testet édesanyjának. Jelképesen visszaadják az országot Európának. A
remélt rendszerváltás legelső vágya, hogy szabadon közlekedhessünk Európába, -
ezzel teljesül. Csak akkor még nem látjuk, hogy ez az Európa már nem szabad.
Így nem a börtönajtókat nyitották ki számunkra, hanem csupán a cellák közötti
ajtókat.
Mindazonáltal Szántai Lajos meglátása és tanítása is
fontos igazságot mutat: szerinte ez az esemény 1978. január 6-án történt, amikor a Szent Korona visszakerült
Magyarországra. És szakrális értelemben valóban ekkor kerül vissza a Korona a
Kárpát-medencébe, a Korona teljes szakrális terébe. Ez, a Korona
üdvtörténeti szerepét látva, - nagyon fontos momentum.
Tizennegyedik stáció:
Jézust
sziklasírba temetik.
Ebben egyetértés van, mert ez 2004. május elseje, az ország EU csatlakozásának időpontja.
Ma már mindenki által felismert és megbánt politikai
lépés az Európai Unióba és a NATO-ba való belépésünk. Mind gazdaságilag, mind
erkölcsileg, mind hitvallásunk sárba tiprása révén.
Az Európai Unió alapokmányában határolódott el
attól, hogy a kereszténységet megjelölje a kontinens szakrális értékének.
Tizenötödik stáció:
Jézus
feltámad
A legfontosabb stáció, és legfontosabb üzenet.
Mégis, ez marad le legtöbbször a Golgotához vezető úton. Nehéz ábrázolni, meg egyébként is, olyan
macerás a mindenkori hatalomnak, politikai erőknek.
Pedig ezer éveken át ez tartotta a hitet és a
reményt a hívők, a keresztények lelkében.
Jézus
mai üzenete
Volt szerencsém ismerni Dombi Ferenc katolikus
papot. Bár mind a politikai hatalom, mind az egyházi hatalom üldözte és
mellőzte Őt, mert beszélt a saját lélek keresztségéről. Számomra hiteles és
szeretett tanító volt!
Ő mondta egyszer: „Csak az számít, hogy Jézus mit tett és mondott, és nem az, amit mások
mondtak róla!”
Napjainkban már elfogadott tény, hogy közvetítőkön
keresztül üzeneteket kapunk égi csatornáktól, hogy segítsenek a felemelkedési
folyamatban. Ezt mindenkinek saját magának kell megvizsgálnia, hogy hitelesnek és igaznak tartja-e, vagy mellőzi a kapott információt. Én is így
tartom, és ezt alkalmazom.
Jézus az igazság felismerése érdekében tanít
sokunkat ma is. Így került sor arra is, hogy beszélt a bibliai időkről, felfedte
életének valós eseményeit és felhívta a figyelmünket a hatalom által kitalált
hamis történetekre. Azokra, amelyekkel régóta manipulálják elménket,
lelkiismeretünket.
Elmondása szerinti önéletrajza köszönő viszonyban
sincs a vallás által megkövetelt dogmákkal, tanításokkal. Nekem két évembe került befogadnom és megemésztenem a legfontosabb
adatokat. Bár a hivatalos teológia oldalán több erő és logikai elem tornyosul,
én mégis a Jézusi kinyilatkozásnak hiszek inkább.
Elmondta, hogy élete sokkal kiegyensúlyozottabb,
boldogabb volt, mint tartják róla. Jó családi körülmények között született, -
nem jászolban - és jó módban élt. Gyerekkorában kitűnő tanításban volt része.
Még gyerekkorában ismerkedett meg élete szerelmével, Mária Magdolnával.
Feleségül vette és életük során összesen három gyermekük született. Boldog és
hűséges párkapcsolatban éltek, boldogan és jólétben nevelték gyermekeiket. Az
általuk megvalósított családi modell egyben a szakrális egyensúly mintája is
volt. Szeretetüket megosztották mindenkivel. A családjukon kívül tanítottak
másokat is a harmonikus életre és a Teremtő végtelen szeretetére.
Ő nem azért jött, hogy megváltsa a világot. Semmi
köze az ő életének és halálának bármiféle bűnhöz. A
tanításaiban arról beszélt, hogy Atyjának országában nincs bűn, nincs bűnbe
esés. Ez egy kitalált hamis program, a hatalom és a tekintélyelvűséggel
visszaélők részéről. Ő azért jött, hogy bemutassa a Teremtő Atya/Anya-Isten végtelen szeretetét.
Tanított valójában. Sokakat. És a szeretet erejével
gyógyított, vígasztalt és felszabadított. Lelki és tudati értelemben. Ez a
munka később sok követőre talált, de Ő soha nem azért jött, hogy vallást
alapítson. Ez Pál magánakciója, aki a későbbiek során mozgalmat indított. Jézus nem
beszélt arról, hogy az az út, amelyet mutatott, és amelyből a kereszténység
kifejlődött, az egy kitüntetett és egyedüli út lenne. Megismerte élete során a
buddhista tanításokat is. Tehát nincs a kereszténységnek kizárólagos útja és
küldetése. A zsidóknak sem. Ezért került velük nézetkülönbségbe.
A római birodalom számára problémát jelentett az ő
példája és tanítása. Ezért rendelték el az elfogatását, és hogy példát
statuáljanak a többiek számára. Róma számára a hódítás és a háború eszköze
jelentette a birodalom működését és fenntartását. Ezért tűzzel, vassal irtották
mindazt, ami ezt gyengítette. Az elfogatásról Ő is tudomást szerzett, és hogy
mentse a családját a várható brutális kommandós lerohanástól - a családjával
megbeszélten - vállalta, hogy elébe megy a történetnek. Megkérte Júdást, - aki
a legszeretettebb testvére is volt, - hogy keresse meg az üldözőit és mentve a
családot, Jézus akkori tartózkodási helyét közölje velük. Júdás soha nem volt
áruló! A legbizalmasabb, és legszeretettebb testvére volt.
Jézus feladta magát. Azonban az általunk ismert,
nagypénteki történet nem a valóságot tükrözi. Jézus szerint ez inkább egy
Hollywoodi film, aminek több részletét pont a Niceai zsinaton találták ki. Az
Őt elfogó római katonák, brutálisan meglincselték az úton. És kikötözték,
kiszegezték egy élő fához. Jézus ismerte és használta a jógik gyakorlatait, így
mesterségesen tetszhalotti állapotba hozta magát. Így a támadói abbahagyták a
verést, és nem történt súlyosabb, visszafordíthatatlan sérülése. A katonák
ezután magára hagyták Őt.
Tehát nem volt semmiféle tárgyalás Pilátus előtt.
Nincs szó Barabásról. Nincs szó Pilátus felelősség áthárításáról, „mosom
kezeimet”. Egyszerű brutális kommandó akció volt, úgy, mint manapság, a mai
hatalom érdekei szerint. Így nem történt meg a keresztre feszítés sem. Nincs
Golgota, stb…
Amikor a rokonai megtalálták, tetszhalott
állapotban volt. Valóban leterítették a lepellel. (Amit később a Magyar Királyok
őriztek a kincstárban, amelyet a középkorban aztán nyugatra loptak.)
Édesanyja, Mária Magdolna és egy harmadik beavatott
személy, egy szertartás során visszahozta Őt az élők sorába. Felgyógyult és
családjával elhagyta a Közel- Keletet. Európába jöttek. Először a mai
Franciaország területére. Aztán bejárták az egész kontinenst… Itt született a
harmadik gyermekük, egy fiú. Jézus hosszú, boldog életet élt, 86 éves koráig.
A
keresztút vállalása
Tehát nem volt keresztre feszítés. Ezért is
időszerű, hogy mindenhol levegyük Őt a keresztről!
A halála után vált fontossá
Jézus élettörténete. A római birodalom, - ami még ma is létezik! – kreált
belőle a mindenkori hatalom számára is használható történetet. Ők tették fel
Jézust, - utólag - a keresztre. Mert a kereszt önmagában is nagyon fontos
szimbólum. Így két legyet ütöttek egy csapásra. A Niceai zsinat hátsó
szobájában kitalált keresztre feszítéssel, mágiával, azt érték el a
keresztényekkel, hogy a tudatalattijukba rögzítették, hogy ha nem
engedelmeskednek a hatalomnak, akkor ők is így járnak! Piszkos mágia.
Egyébiránt az iszlám vallásúak soha nem ismerték el
Jézus kereszt halálát. Amikor ezt hallják a keresztényektől, mindig
megmosolyogják őket.
Szóval kereszthalál és keresztút.
Akkor most mi van?
Jézus, a római katonák támadását és pillanatnyi
halálát követően, tovább élt és tanított. Nyilván már nem a római birodalom
területén. Na és milyen terület létezett akkoriban, ami nem Róma fennhatósága
alatt állt? A szkíta birodalom. Így jutott el a Kárpát-medencébe és számos
országba, Indiába, Tibetbe, Kasmírba, stb.
Ahol járt, ott tanított. Valószínűleg nem beszélhetett a
kereszthalálról, mert nem történt meg vele. Akkor még Róma sem találta ki ezt a
sztorit, csak jóval később. Tehát, ha a szkíták között járt, ők sem hallottak
róla. Viszont ismerték Jézus valódi tanításait. Ismerték, élték és védték. Amikor
Attila felvállalja a keresztet, Ő is tisztában van vele, hogy ez egy sötét
program, ami kiterjed az egész emberiség tudatosságára, a beépített kitalált
elemek és lelki manipuláció révén. És Attila után, minden magyar beavatott
szakrális fejedelem és király is tudta ezt.
Ez volt a legtitkosabb és legveszélyesebb beavatás!
Így már érthető minden történelmi esemény a nemzet, a királyi központok, a
Pilis és a beavatottak ellen. Ugyanis, ha napvilágra kerül, és a tömegek
elhiszik ezt, a hatalom szétesik, a tekintélyelvű birodalom megsemmisül. Ezért
minden ocsmányság és brutalitás megengedett Róma és a vallás számára. (Ma EU,
NATO)
A
Kegyelem programja
Tehát nem volt történelmi valós forrása a keresztre
feszítésnek. Mégis a hatalom, a vallások segítségével képes volt ezer éveken át
fenntartani a félelem energiáját, a hazugságokat és az illúziót.
Attila keresztútja, - mert valójában Ő kezdte el, és
Ő fogja befejezni, - ezért különleges és dicsőséges. Persze itt az egész nemzet
része és szolgálója a keresztút végigjárásának, beleértve a medencében élő
minden nemzetiséget, népcsoportot, etnikumot is! Tehát lélek szinten, minden
ember külön-külön is vállalta a magasabb tudatossága szintjén ezt.
A keresztutat bejártuk. A vállalásunk befejeződött.
A felemelkedésünk, már nem attól függ, hogy mit kell még megtennünk!
Történelmileg, fizikailag már megtettük. Többet nem kell tennünk! Mondjon bárki
bármit is.
A magyar nemzet, az itt élő nemzetiségekkel,
etnikumokkal olyan dicsőséges tettet hajtott végre, ami még soha nem volt korábban! Már
önmagában azzal is, hogy végigjárta a keresztutat.
De a különlegessége
és kiemelt dicsősége nem csupán ez. Azzal váltunk önmagunk és minden nemzet
megváltójává, hogy úgy vállaltuk és jártuk végig, hogy szakrális fejedelmeink
és királyaink, a beavatottak, végig tudták, hogy nem volt Jézus keresztre
feszítve!
Még egyszer leírom, mert ez a legfontosabb!!!
A dicsőség abból ered, hogy a kitalált, és az
emberiség kollektív tudatalattijába beépített keresztre feszítés soha nem
történt meg. De ENNEK ELLENÉRE, ÉS ÉPPEN EZÉRT, VÁLLALTUK, HOGY
MI MÉGIS MEGTESSZÜK!
Tehát a sötét programot egy felajánlás, egy áldozat
révén hatástalanítottuk!
Ugyanis a Magyar Szent Korona szakrális terében élő
népek a történelem eseményeiben megélt tapasztalataikkal kiegyenlítették a
programot. Mert amikor vállalunk és beteljesítünk egy ilyen szerepet, -
áldozatot hozunk és élünk, - akkor mindig megnyilvánul az ISTENI KEGYELEM!
És a Kegyelem ereje törli a korábbi programot,
legyen az bármi.
Ezért mondom azt, hogy vége!
A KEGYELEM ereje kioltja a folyamat okát és
leleplezi az elkövetőket. És biztosítja a békés átmenetet is, hogy ne
fordulhasson meg. Azaz, a korábbi áldozatok ne váljanak az elkövetőkkel szemben
most áldozatokká, bosszúból.
Ez jön most.
Miben látom erre a megoldást?
A Magyar Szent Koronában. Mert biztosan érzem és
tudom, hogy a keresztút folyamán mindvégig főszereplője volt a Korona annak,
hogy a KEGYELEM ereje megnyilvánuljon.
Biztos vagyok abban is, hogy ez nem a nemzet útja,
hanem a Koronáé! Ezért is hívjuk a Koronát, Jézus koronájának, vagy a Megváltás
Koronájának. És ezért tudja a Korona egyesíteni a nemzetet. De nem csak a
nemzetet, hanem a többi nemzetiséget és a belőlük létrejött új nemzetet is.
Persze ha lelepleződik mindez, és megértik ennek értelmét.
És mikor következik be ez a fizikai síkon?
Amikor a program nyilvánosságra kerül. Azaz,
kitudódik, hogy nem volt Jézus keresztre feszítve és ennek ellenére a magyar
keresztút befejeződött. Ha kiderül, hogy mindvégig a Magyar Szent Korona ennek
a főszereplője és a megoldása.
Mert attól fogva visszakerül a Korona a szívünk
szakrális terébe, és ott is marad mindörökre. És ha ez így van, akkor az
emberek hallgatnak a Koronára és követik Őt. Így fogják az általa ajánlott új
közjogi, gazdasági, társadalmi mintákat követni, - és elhagyni a mai hatalmi,
politikai módszereket.
Ez a megváltás, és ha belépünk tudatosan ebbe a
térbe, akkor számunkra ez a Felemelkedés.
Felemelkedés a KEGYELEM terébe és korába.
Számomra ez a Magyar Szent Korona üdvtörténeti
szerepe és útja.
Legyen áldás azon az úton, amelyen elértek hozzá
mindannyian!
Nagy Gábor
2014. Húsvét Hétfő