Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus vezetőségi tagja üzen a testvéri Magyar népnek!
Az Ujgur Világkongresszus üzenete a testvéri Magyar néphez
Az ujgurok gyökerei
Négyezer éves történelmük, szépséggel és titkokkal teli kultúrájuk van – ők az ujgurok. Távoli földön, Belső-Ázsiában élnek, de a magyarokat rokonaiknak tartják. Bármennyire is furcsa, sokkal többet tudnak rólunk, mint ahogy azt gondolnánk.
A tízmilliós ujgur kisebbség Kína nyugati részén , a hivatalos nevén Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban él. Az ujgurok egymás között hazájukat csak Ujgurisztánnak illetve Kelet-Turkesztánnak hívják, vagy épp mindkettőnek. A húszmilliós Hszincsiang Kína egyik legnagyobb tartománya. Területén, amely 16 –szor nagyobb Magyarországnál, 13 etnikum él. Legnagyobb lékszámban az ujgurok. Az ötven éve tartó erőszakos kínai betelepítések miatt már arányuk 50 százalék alá csökkent. A türk nyelvcsaládhoz tartozó ujgurok a történelem során figyelemre méltó kulturális kincset halmoztak fel, amely a 19. században a térségbe érkező kutatókat és felfedezőket is bámulatba ejtette.
Az ujgurok egyik ága korábbi birodalmuk szétbomlása után 840-ben Kelet-Turkesztánban telepedtek le, ez a terület a híres Selyemút révén már az ókorban is fontos kereskedelmi csomópont volt. Az ujgurok több vallást is gyakoroltak. Eleinte buddhisták voltak, ezt igazolják a máig fennmaradt buddhista templomok és kolostorok. A 10 században főleg török hatásra felvették az iszlám hitet. Kínai források szerint az ujgurok már ebben az időszakban is híres gyógyítók voltak, az akupunktúrát is ők fedezték fel. Jártasak voltak az építészetben a művészetekben és a zenében. Magas szintű volt írásbeliségük Még a legegyszerűbb foglalkozású ember is tudott írni és olvasni. Az ujgurok már évszázadokkal Gutenberg előtt ismerték a könyvnyomtatást.
A nomád népek közül egyedül a magyarokat tekintik rokonaiknak. Az ujgurok eredetileg Mongóliában éltek, elődeik tagjai lehettek a hunok által ismert. törzsszövetségnek. Ezt a helyiek is igazolják, az ujgur falu lakói egymás után sorolják az általunk is ismert szavakat.
Kelet-Turkesztán több mint ezer éven át szabad állam volt. Hol Kína oldalán, hol ellenségeként, de véres csaták árán sikerült megőriznie függetlenségét. 1876-ban a kínai császári seregek elfoglalták területüket. Ujgur források szerint a kínaiak a betörés során egymillió őslakost mészároltak le. Az ujgurok azonban nem adták meg olyan könnyen magukat. 1884 óta, amikor hivatalosan is a Hszincsiang tartomány részévé váltak, 65 éven át 42-szer szerveztek fegyveres felkelést a kínai császári megszállók ellen. Kétszer is kivívták önállóságukat. 1933-ban létrehozták a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, és 1944-ben kihirdették a Második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot. Az előbbi 3, az utóbbi öt évig állt fenn.
1949-ben a Kínába tartó ujgur vezetők repülőgépe lezuhant. Ezzel az addig független állam szabad prédává vált. A kommunista Kína végleg bekebelezte az országot . Hszincsiang autonómiát kapott. Ez azonban csak papíron létezik. A kínai han nemzetséghez tartozó betelepülők különböző kiváltságokat élveznek. Az ujgurok anyanyelvi iskolákat, szabad vallásgyakorlást követelnek. Tiltakoznak a területükön végrehajtott kínai atomkísérletek ellen. És továbbra sem adják fel függetlenségi törekvéseiket. Erre azonban vajmi kevés az esély, hiszen Peking soha nem mondana le egy olyan régióról, amelynek földje 122- féle ásványkincset- köztük olajat, gázt, szenet és aranyat rejt.
A Közbeszéd vendége Hoppál Mihály akadémikus, az MTA doktora, aki elmondta, hogy az ősi gyökereket nagyon nehéz megállapítani. Az ujgurok ugyan törökök, egy sor érdekes nyelvi egyezéssel, “szakáll, bicska, dob”, tulipános motívumokat használnak, még a menyasszonyi láda díszítése is egyezik a magyarokéval.
Az akadémikus megjegyezte, az ujgurok nagyon régóta élnek a területükön. A török népek turki ágához kapcsolódnak és megtartottak egy sor olyan régi vonást, amit más népek – az iszlám hatása alatt – elvesztettek. A kínaiak korán elfoglalták a területeiket, így történelmileg joggal tartanak igényt rá. Hatalmas ez a föld, Kína 1/6-része, úgy hívják: Ürümcsi – gyönyörű hely – jegyezte meg az akadémikus.
Hoppál Mihály hozzátette: az ujgurok általában földművelők voltak. Ők voltak az a nép, akiknek a területén keresztül vezetett a selyemút, amely összekötötte a keletet a nyugattal. Egy-egy dinasztiának fontos volt, hogy ezt kézben tartsa. Az ujgur kis népek tömkelege, itt élnek kazahoh, kirgizek, türkmének, még mandzsuk is, akiket Mandzsuriából telepítettek át. Megtartották a sámánizmusukat. Állítólag Kőrösi Csoma is az ujgurokhoz akart elmenni.
Forrás: DunaTV
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése