Lopakodó népirtás Európa népei ellen - Coudenhove-Kalergi terv 07.27.

"Ezen cikk célja az, hogy rámutasson a harmadik világbeli bevándorlás mesterségesen előidézett voltára, melyet sokan a modern világ, a társadalmi “fejlődés” elkerülhetetlen velejárójaként akarnak láttatni, ez a folyamat valójában több évtizedes, tudatos tervezés eredménye, hogy kontinensünk arculata végleg megsemmisüljön."

2015-ben osztottam meg ezt. A cikk alapján világos, hogy  Soros György csak egy nagyon ügyes végrehajtó.
Milly 2018.06.14.

Coudenhove-Kalergi terv: 

Lopakodó népirtás Európa népei ellen

Kulcsmester

A tömeges bevándorlás egy olyan jelenség, melynek kiváltó okait a mai napig ügyesen kendőzi el a multikulturalista propaganda, mely azt – tévesen –elkerülhetetlen történelmi folyamatnak állítja be. Ezen cikk célja az, hogy rámutasson a harmadik világbeli bevándorlás mesterségesen előidézett voltára, melyet sokan a modern világ, a társadalmi “fejlődés” elkerülhetetlen velejárójaként akarnak láttatni, ez a folyamat valójában több évtizedes, tudatos tervezés eredménye, hogy kontinensünk arculata végleg megsemmisüljön.

A Pán-Európai Mozgalom megszületése

Kevesen tudják, hogy az európai integráció egyik fő megindítója ugyanaz a személy volt, aki lerakta az ideológiai alapjait az európai népek ellen folyó csendes népirtásnak. Egy sötétlelkű emberről van szó,akinek a létezése ismeretlen a tömegek számára, de az elit az Európai Unió megalapítójának tartja. Neve:Richard Coudenhove-Kalergi, akinek az apja egy osztrák diplomata volt: Heinrich Coudenhove-Kalergi, akit rokoni szálak fűztek a Kallergis elnevezésű bizánci császári családhoz, édesanyja a japán származású Mitsu Aoyama volt. Richard Kalergi a háttérből működve, távol a nagyközönség fürkésző tekintetétől, sikeresen győzte meg Európa legfontosabb államfőit az európai integráció tervének végrehajtásáról, mivel személyes ismerőse volt a korabeli európai nemesek és jelentős politikusok mindegyikének és mivel megörökölte a nemesi származású, diplomata édesapjának a politikai kapcsolatait.

1922-ben, Bécsben alapította meg a Pán-Európai Mozgalmat melynek célja egy “Új Világrend” létrehozása volt, melynek vezető államai az Egyesült Államok és a vele szövetséges, föderális államok lennének. E terv szerint a világkormány létrehozásának első lépése az európai integráció megindítása lenne. A kezdeményezés legelső támogatói között voltak olyan cseh politikusok is, mint Tomáš Masaryk és Edvard Beneš, az anyagi alapot a dúsgazdag bankár Max Warburg teremtette meg a 60 000 márka pénzbeli adományával. A Pán-Európai Mozgalmat Ignaz Seipel osztrák kancellár és Ausztria későbbi miniszterelnöke Karl Renner vezette. Később olyan francia politikusok támogatták a mozgalmat, mint Léon Bloum, Aristide Briand, Alcide De Gasperi.
Az európai fasizmus felemelkedésével a Kalergi tervet törölték és a Pán-Európai Mozgalmat szétverték,  de a második világháború után, hála Kalergi fáradhatatlan és őrült tevékenységének, Winston Churchill és a B’nai B’rith elnevezésű zsidó szervezet támogatásának és olyan neves lapok médiatámogatásának, mint amilyen a New York Times, a tervet végül elfogadja az Egyesült Államok kormánya. Ennek erdeményeképpa CIA végül belekezdett a terv végrehajtásába.

A Kalergi terv lényege

Könyvében – melynek címe: “Praktischer Idealismus” –  Kalergi rámutat, hogy a jövő Európáját nem az Óvilág honos népei birtokolják majd, hanem egy fajta ember alatti ember, mely a különböző rasszok kényszerített keveredésének az eredménye. Kalergi egyértelművé teszi, hogy Európa népeit sárga mongoloid népekkel és harmadik világbeli színes népekkel kell keresztezni, hogy létrejöjjön egy identitás, etnikai hovatartozás nélküli gyökértelen és soknemzetiségű sokaság melyen a jövőbeli hatalmi elit könnyűszerrel tudna uralkodni.

Kalergi első lépésben az európai nemzetek önrendelkezési joguktól való megfosztását hirdette, a későbbiekben ezen nemzetek kiirtását tűzte ki célul tömeges bevándorlás és etnikai szeparatista mozgalmak révén.  Ahhoz, hogy Európát egy új vezető réteg akadálytalanul uralhassa, Kalergi egy feketékből, ázsiaiakból és fehérekből álló új, homogén faji keveréknépesség létrehozását hirdette. De ki lesz ezen a népességen uralkodó új elitréteg? Kalergi erről is felvilágosít minket:

A jövő embere kevertfajú lesz, a mai kor faji csoportjai és társadalmi osztályai  lassan, fokozatosan eltűnnek a tér és idő beszűkülése, az előítéletesség megszűnése miatt. Az eurázsiai-negroid faj a jövő, mely küllemében leginkább az ősi egyiptomiakra hasonlít. Ennek a fajnak a létezése fogja a népek és egyének sokféleségét felváltani. Európa a judaizmus elpusztítása helyett – akarata ellenére –, kiművelte és erőssé tette ezt a népet, hogy ezen mesterségesen előidézett fejlődési irány során a jövő társadalmi elitjét képezzék. Egyáltalán nem meglepő, hogy az a nép, mely a gettók börtönéből szabadult, vált Európa új szellemi arisztokráciájává. Európa gondoskodása megteremtett tehát egy új, modern arisztokráciát, azokban az időkben, amikor a hagyományos európai, feudális arisztokráciát végleg szétzúzta a zsidó emancipáció. (a Francia Forradalom mészárlásai nyomán)

Bár Richard Kalergi nevét egyetlen tankönyv sem említi meg, az ő elgondolásai képezik az Európai Unió eszmei alapját. A különböző etnikai kisebbségeket előtérbe helyező és védő intézkedések és jogszabályok összessége azzal a céllal született meg, hogy elősegítse az afrikai és ázsiai népesség európaiakkal való keveredését, hogy elpusztítsák identitásunkat, hogy Európa teljes népességét egy fajta keverék, mulatt fajjá homogenizálják. Ezen intézkedéseknek nem humanitárius célja van, hanem az, hogy megvalósítsák az emberiség eddigi legnagyobb népirtását, melyet a kíméletlen multikulturalista rezsim akar elkövetni.Minden második évben kiosztják a Coudenhove-Kalergi Európa díjat azoknak az európaiknak, akik élvonalában álltak ennek a bűnös tervnek a végrehajtásában. A díjat többek közt olyan politikusoknak is megítélték, mint Angela Merkel és Herman van Rompuy.

A genocídiumra –  azaz népirtásra – való szüntelen uszítás szerves részét képezi az ENSZ felhívásainak, mivel a világszervezet állandó jelleggel bevándorlók millióinak befogadását követeli Európától, hogy enyhítsenek az úgynevezett “demográfiai válságon”. Az ENSZ New York-i kirendeltségének egy 2000 év január havában közzétett jelentése szerint – címe: “Immigration replacement: A solution to declining and aging population” – Európának  2025-ig 159 000 000 bevándorlóra van szüksége.

Az ember elgondolkozik azon, honnan jöhetnek ezek a számok, melyek azt hivatottak bizonyítani, hogy nekünk X év múlva Y számú bevándorlóra van “szükségünk”. Könnyű belátni, hogy a “demográfiai válságot” bőkezű családtámogatási rendszerrel, családbarát értékrend közvetítésével és a családromboló devianciák hirdetésének a szankcionálásával könnyedén meg lehetne oldani. Nyilvánvaló, hogy az Európán kívüli génállomány beáramlása tönkreteszi népeink genetikai örökségét, a bevándorlásnak hála egyszer megszűnünk létezni, mint egyedi faji és etnikai csoport.   A különböző deszegregációs, multikulturalista és “rasszizmus” ellenes intézkedéseknek az egyedüli célja az, hogy eltorzítsák népünket, hogy olyan ember alatti emberekké váljunk, akiknek nincs nemzeti identitása, saját kultúrája és történelme. Röviden összefoglalva a Kalergi tervben foglaltak alapozzák meg a mindenkori kormányok azon intézkedéseit és jogi szabályozóit, melyek a honos Európai népesség tömeges bevándorlással való megsemmisítését tűzték ki célul. G. Brock Chisholm az Egészségügyi Világszervezet egykori vezetője mesterien elsajátította a Kalergi terv doktrínáját, ez teljesen egyértelmű a hangoztatott álláspontja alapján: “Amit fontos lenne megtenni az, hogy mindenhol korlátozzuk a születések számát és népszerűsítsük a – rasszok közötti – vegyes házasságokat a célból, hogy létrejöjjön egy globális emberfaj, egy olyan világban, melyet egy központi kormány fog teljes egészében irányítani. ”

Végkövetkeztetések

Ha körbenézünk korunk multikulturális társadalmában, nyilvánvalóvá válik, hogy Kalergi terve a végkifejletéhez közeleg, mivel napjainkban Európa összeolvadása zajlik a harmadik világgal. A faji keveredés pestise évente többezer kevert fajú gyermek megszületését eredményezi, ők “Kalergi gyermekei”. A fősodratú média a félretájékoztatás és a bevándorláspárti álhumanitárius propaganda kettős nyomásával akarja a honos európai embereket szüntelenül a saját örökségük, identitásuk és származásuk megtagadására kényszeríteni.

A dolgozók millióit megnyomorító globális kapitalizmus tányérnyalói szakadatlanul arról akarnak minket győzködni, hogy identitásunk megtagadása egy “nemes”, haladó és humanitárius cselekedet, hogy az ún. “rasszizmus” bűn és elítélendő. Mindezt azért teszik, mert mindannyiunkból vak, atomizált fogyasztókat akarnak nevelni, akik nem rontják nekik a “bizniszt”. Napjainkban minden eddiginél fontosabb a rendszer hazugságai ellen küzdeni, hogy felébresszük az európai népek forradalmi küzdőszellemét, hogy kiálljanak nemzeti önrendelkezési és önszerveződési jogukért és felkeljenek a multikultikulturalista elnyomatás ellen!

Mindenkinek látnia kell, hogy az európai integráció valójában csendes népirtás az európai gyökerű népek ellen, tehát nincs más választásunk, csak a forradalmi küzdelem létünkért, családjainkért, minden más alternatíva a nemzethalált jelenti!

2015-07-27

Hozzászólás
fejervari

Köszönet a szerzőnek ezért az írásért, mely megérdemelné, hogy országos lapokban is megjelenjen. Sajnálatos ugyanis, hogy az átlag állampolgár, – akárhol is éljen e világon -, hihetetlenül tájékozatlan a politika természetét illetően.

Mi tagadás, Coudenhove-Kalergi létezéséről és elméletéről, valamint a róla elnevezett díjról és díjazottjairól még én sem hallottam.
Mindazonáltal nem ez az egyetlen ilyen elgondolás a nemzetállamok megszűntetésének lehetséges módjára, mely közelebb hozná a „világelit”-et a totális hatalom megszerzéséhez. Számtalan titkos társaság, szervezet működik a 18. század óta, befolyásuk egyre erősödött. A szabadkőművesekről Raffay Ernő könyvei tájékoztatnak, az un. Bilderberg-csoport nemrég tanácskozott és csodálkoznék, ha a népvándorlás kérdése nem lett volna napirenden. A minap az Echo TV Világpanoráma műsorában (http://www.echotv.hu/video/106214/20150710_Vilagpanorama) dr. Drábik János ismertetett egy fentihez hasonló elképzelést, melyet bizonyos Israel Cohen írt 1912-ben A Racial Program for the Twentieth Century (Faji program a huszadik századra) címmel. Szóba került még a „Cion bölcseinek jegyzőkönyvei” is, mely hamisítványnak bizonyult ugyan, de a benne foglaltak mégis megvalósultak.

Drábik Jánosnak számtalan könyve és írása jelent már meg, ezek közt figyelemre méltó a Novus ordo seclorum – Az új világrend 

(http://mek.oszk.hu/01500/01560/html/01.htm), melyben a pénzügyi háttérhatalom létével és viselt dolgaival foglalkozik igen részletesen, így értelemszerűen ezt itt ismertetni nem lehet. Kiemelendő azonban egy idézet a szövegből, mely mindenki számára kijózanító lehet: Franklin Delano Roosevelt egykori amerikai elnök szerint „a politikában semmi sem történik véletlenül. Ha valami megtörténik, biztosak lehetünk abban, hogy az így lett eltervezve”.

Nos, ha áttekintjük az elmúlt évtizedeket, összerakjuk a történések mozaikjait, a tervszerűséget tagadni nem lehet. Ebből a szempontból következményeit tekintve a legdrámaibb és legvitatottabb esemény az un. 9/11 volt, mely ürügyet szolgáltatott Afganisztán, majd Irak megtámadásához, ezeket követte később az egykor katonailag és gazdaságilag elég erős, ám Izraellel ellenséges arab államok bukása. Szíria esetében az orosz segítség még haladékot jelentett, de az ukrainai puccs megvalósítása már az oroszokat fenyegeti közvetlenül. Eközben „Deus ex machina”, azaz a semmiből létrejött egy igen erős katonai hatalom, mely magát Iszlám Államnak nevezi és szörnyűséges rémtetteivel emberek millióit kényszeríti menekülésre, leginkább most már Európa felé. Bár a különböző titkosszolgálatok segítségével már számtalan, terroristának minősített csoport (Al Kaida, Hamász, Hezbollah. stb.) vezetőit tudták célzottan likvidálni és az IÁ-t is támadják nyugati szövetséges erők katonailag, érdekes módon valahogy nem bírnak leszámolni vele.

A migrációnak természetesen számtalan egyéb oka is lehet (és lesz). Elsősorban egyes államok, vidékek túlnépesedése annak minden következményével együtt, éghajlatváltozás, természeti és környezetszennyezési katasztrófák, stb. Ilyesmire már évtizedekkel ezelőtt gondolni lehetett, a továbbiakban pedig fokozottan foglalkozni kellene ezzel, tekintve, hogy hosszabb távon akár milliárdos létszámban kelhetnek útra emberek minden irányban, Európa felé is, ám napjaink eseményei, az EU illetékeseinek a problémák megoldására vonatkozó nyílt obstrukciója semmi reményre nem adnak okot.

Bármely állam gazdasági, szociális és egyéb viszonyait nagymértékben megterheli, ha tömegesen özönlenek be magukat menekültnek mondó, vagyontalan és munkára alkalmatlan emberek. Ezzel minden politikus tisztában van, ám ezeknek azon csoportja, mely a háttérhatalmat szolgálja (pl. az un. liberálisok), támogatja a korlátlan bevándorlást, míg a saját országuk érdekeit védők legalábbis igen szűk befogadási keretekben gondolkodnak. Miközben Európa országai be sem engednék vagy legszívesebben kitoloncolnák a menekültek túlnyomó többségét, kormányaik politikai okokból mégis bírálják a határait lezárni kívánó magyar államot. (Ebben az EU illetékesei élen járnak, mint mindig, ha egy állam igyekszik megőrizni szuverenitását bármely vonatkozásban.) Ez a kétarcúság bizonyítja, hogy az európai kormányok pontosan tudják, hogy „honnan fúj a szél”, de nem mernek nyíltan fellépni, retorikával igyekszenek megfelelni a háttérhatalom elvárásainak. Nem meglepő e magatartás, zokszó nélkül tudomásul veszik például, hogy a „nagy testvér” lehallgatja minden vezető politikus telefonját, kikutatja titkaikat.

A határok védelme egyébként minden államnak joga és kötelessége. A határokon átkelőhelyek vannak, akik máshol lépik át a határt, törvényt sértenek, ez így van mindenütt a világon. Ha fegyveresen követik el a határsértést, akkor az államnak, a kormánynak kötelessége visszaverni ezt. Úgy tűnik azonban, hogynapjainkban fegyvertelen határsértéssel lehet országokat meghódítani, mert hiszen a menekült más kategória, neki „jogai” vannak. Nincs itt valami joghézag?

Ha figyelemmel kísérjük az un. „baloldal” álláspontját itthon és a világban, kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy kifejezetten támogatják a bevándorlást, tekintet nélkül annak mértékére. Soha egyetlenegy mérvadó politikusuk sem mondott számokat arra vonatkozóan, hogy hány embert kellene befogadni Magyarországra vagy általában Európába, milyen keretből kellene ezeket eltartani, milyen szociális ellátásra lennének jogosultak, stb., stb. Normálisnak és jogosnak tekintik a határsértést, a határvédelmet elítélik, mint mindent, ami gátolni igyekszik ezt a folyamatot. Nincs tudomásom viszont arról, hogy ezek az „emberbarát”, humanista „ballib” politikusok bármelyike is lebontotta volna kertjének kerítését vagy kitárta volna lakása ajtaját, hogy oda korlátlan számú bevándorló beköltözhessen. Szerintük ugyanis aki kerítést épít, az idegengyűlölő.

Az embercsempészet törvénytelen, de úgy tűnik, ebben a körben a „baloldal” szövetségesre talált. Megjegyzendő, hogy a migrációt egyszerűbb embercsempészek akciójának tulajdonítani, mint kitervelt politikai manipulációnak, de nehezen hihető, hogy pl. Szomáliából, Eritreából, vagy éppen Afganisztánból, Pakisztánból kellően meggyőző propaganda és logisztikai szervezés nélkül lehet milliós tömegeket mozgósítani, szállítani hatóságok, világszervezetek és titkosszolgálatok támogatásának hiányában is.

A terv egyébiránt ördögi, bár nem meglepő. A háttérhatalom számára az emberélet, a tömegek nyomora nem szempont. Az utóbbi évtizedek háborúi több millió ember pusztulásával jártak és további háborúk várhatók. Ha Európa gyarmatosítása, egységes irányítás alá helyezése, valamint a transzatlanti kereskedelmi egyezmény (TTIP) kikényszerítése a cél, akkor néhány milliós tömeg felhasználása mindössze technikai feladat, nem számít, hogy mi fog történni később e tömegekkel. Az európai államok számára viszont mindez azt a dilemmát veti fel, hogy befogadják-e ezt a tömeget és viseljék ennek minden következményét, vagy próbálják-e visszatoloncolni őket oda, ahonnan jöttek. Figyelembe véve, hogy ezen embereknek egy része valóban az életét mentve menekül és semmijük sincs, nincs hova visszaküldeni őket. Ha ezt megkísérlik, az nyilvánvalóan éppen olyan embertelen, kegyetlen lenne, mint ahogy azt a háttérhatalom kezeli, amúgy pedig lázadásokhoz vezetne, amit le kellene verni. Az sem elképzelhetetlen, hogy adott esetben a bevándorlók egy részét bizonyos tényezők fegyverekhez juttatják, ha egy állam „viselkedése” erre okot adna. Ilyen tömeget ügyes szervezéssel sokoldalúan fel lehet használni. Terrorista akciók ellen sincs tökéletes védelem.

Európa államai tehát zsarolhatók, összefogásra kevés az esély, mert az EU vezetése és a parlamenti többség a háttérhatalmat szolgálja. De vajon Európa népei mit szólnak mindehhez?

Helytálló véleményt formálni valamiről csak pontos információk alapján lehetséges. Minthogy azonban az európai sajtót (is) a háttérhatalom birtokolja, az EU mintegy 500 millió lakosa közül csak kis számban kezdik felismerni a veszélyt, mely a kontinensre és az egyes államokra leselkedik, helyenként már tüntetések kezdődtek. Bár a transzatlanti egyezmény ellen megindult egy erőteljes civil tiltakozás és eddig több mint 2 millió aláírás gyűlt össze „Stop TTIP” jelszóval, a bevándorlás ellen eddig nem szerveződött hasonló mozgalom. Az ENSz adatai szerint jelenleg 230 milliónál több ember hagyta el lakhelyét világszerte, ezek egy része bizonyára Európát választja (különösen, ha „megkérik rá”). Ha az egyes államok engednek a nyomásnak és bizonyos létszámot befogadnak, annak nyomán újabb hullám indulhat, mert az addig hátramaradottak számára ez reményt keltő és nem fogadják el az „Európa megtelt” táblát. Néhány éven belül a migránsok száma megduplázódhat, hosszabb időtávra még gondolni is rossz.

A probléma megoldása tehát rendkívül nehéz, de talán nem lehetetlen. Ha egyes államok vezetése a magyar kormány álláspontjával egyetért és van elég bátorságuk összefogni az EU és a háttérhatalom ellenében, talán tehetnek valamit. Dánia például már tájékoztató kampányt indított a bevándorolni szándékozók körében, mely szerint már nem fogadnak be több embert. Az ilyen és hasonló (kiábrándító) üzenetek célba juttatása komoly szervezést és titkosszolgálati módszereket igényel, ehhez is összefogásra lenne szükség. Bár nyilván emberbaráti akció, hogy Líbia felől a tengeren át csónakokon érkezőket szervezetten kimentik, de talán nem kellene őket feltétlenül Európába hozni. Vihetnék őket Észak-Afrika egyéb államaiba vagy éppen Észak-Amerikába is, ha már Líbia nem tekinthető biztonságosnak. Lehet ugyan, hogy Marokkó, Algéria vagy Tunézia nem örülne ennek, de némi készpénz sokat segíthet.

Ahogy Bulgária lezárta határát, úgy ezt Görögország is megtehetné. Szigeteire nyilván embercsempészek szállítják a menekülőket, tehát ott kellene blokádot létesíteni, a csempészeket elfogni. Érdekes, hogy Ciprusról bevándorlás vonatkozásában nem hallani híreket.

Orbán miniszterelnök úr előadása Tusnádfürdőn arról tanúskodik, hogy a kormány tökéletesen tisztában van a bevándorlás súlyos veszélyeivel és a jelenség mögött húzódó politikai szándékokkal. Sajnálatos azonban, hogy a lakosság részletes felvilágosítása késik, a kommunikáció erőtlen. A civil szféra segíthetne ezen a téren.

fejérvári

Forrás: https://civilosszefogas.hu/forums/topic/coudenhove-kalergi-terv-lopakodo-nepirtas-europa-nepei-ellen/