2014. február 10., hétfő

Sólyom vagy turul?



  Ősmagyar legenda nyomán
 
Minden nép monda és mitológia világának megvannak a maga totem állatai...a magyar hiedelemvilág egyik legmeghatározóbb szereplője a turul madár.
Nos, lássuk, mi is ez a mi madarunk .....
 
 

A turul madár jelképének két legősibb legendája közül az egyik Álmos vezér születését megjósoló mítosz, melyben Álmos anyjának, Emesének álmában egy turul jelenik meg, s jóslatával tudatja az asszonyt, hogy fiú gyermeket fog szülni...méhéből forrás fakadt, és ágyékából dicső királyok származnak majd, ám nem a saját földjükön sokasodnak majd el....


 
 


A másik legenda......

.......a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna, valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom – a turul – fészkel.


Forrás:  http://mitoszokeslegendak.blogspot.hu/2011/01/turul-madar.html








Milyen madár volt a turul?


A turul első tudományos magyarázatát Vámbéry Ármin, a keleti tudományok nemzetközi tekintélyű úttörője adta a XIX. század második felében a szó eredet jelentésén keresztül. Vámbéry (eredeti neve: Wamberger Hermann) nagy életcélja a magyar nyelv eredetének felkutatása volt a keleti török népek és nyelvek megismerése révén. Ezen munkája közben Közép-Ázsia nyelvéből, a csatagájból, vagyis a keleti törökök nyelvéből azonosította a „togrul" (turul) szó sólyom (vadászsólyom) jelentését.


A méltán nagy tekintélyű tudós, Hermann Ottó úgy gondolta, hogy a magyarok turulja nem lehet más, mint a győztes hadakat követő dögevő madár, a keselyű. Ez az elmélet tetszett honatyáinknak, s a hatalmas madár ábrázolása hálás téma volt művészeinknek is. A megkérdőjelezhetetlen tekintélyű tudós munkásságának értékét ez a tévedése természetesen nem befolyásolja, viszont ez a tévedés számtalan turulszoborról köszön vissza ránk ma is. Ugyan a világháború első évében hunyt el, de véleménye a világháborús szobrok állítása idején (és szobraink jelentős része ekkor született) még meghatározó volt. Ugyanakkor ma már biztosan állíthatjuk, hogy az Atilla és Árpád nemzetségének pajzsát díszítő madár nem lehetett a keselyű. Ez az állítás akkor is megállná a helyét, ha semmi más indokot nem is állítanánk, csak annyit mondanánk, hogy őseink minden bizonnyal nem dögevő madarat, hanem nemes ragadozó madarat választottak jelképül.

Petényi János Salamon, természettudós, zoológus, a magyar madár rendszertan megalkotója munkásságának elején rájött, hogy a ragadozó madarak tudományos megismerése, rendszerezése solymászati ismeretek nélkül elképzelhetetlen. Bár munkássága nem terjedt ki a turul rejtély megoldására, a későbbi kutatók számára a rendszertan megalkotása nagy segítséget jelentett.

A turul témakör első tudományos feldolgozása Vönöczky Shenk Jakab nevéhez fűződik. Szerinte a sólyom szót a honfoglaló magyarság hozta magával és finnugor származását kizárja. A Magyar Madártani Intézet egykori igazgatója hatalmas forrásanyagot dolgozott fel. Szerinte a Turul, a Zongor és a Kerecsen szavakat (együttesen mindhármat) csak a magyarok használták. Az eredeti jelentése mindháromnak egy - egy sólyomfaj. A Zongor szó az idők folyamán változott alakilag, a másik kettő változatlan maradt. Lényegében mindhárom sólymot jelentett. Orosz tudósok kutatásaira is támaszkodva Shenk Jakab a Turult altáji havasi sólyomként, a zongort a kerecsensólyom egy dél-urali változataként határozta meg. A kerecsen eredetileg észak-urali, de ma a Kárpát-medencei sólyom. A zongor alak változott formájából származtatható a Zsombor keresztnév is.

Falco cherrug
Falco cherrugChernel István neves ornitológus megállapítása szerint alig hibázunk, ha a Turulban a nemes ragadozó madár típusát eszményítő madáralakot látunk, mely a ránk maradt rajzok nyomán valószínűleg sas, fekete sas vagy fekete sólyom lehetett.
Dúcz László tárgyi emlékeken megjelenő madárábrázolások alapján arra jutott, hogy a turul nem lehet más, mint a kerecsensólyom, az a sólyom, melynek fészkelő területe addig tart, ameddig a honvisszafoglaló magyarok jöttek.

Ezt a hosszadalmas vitát a szakemberek még a mai napig sem tudták megnyugtatóan lezárni, bár amióta a solymászat szerepe a kérdés megítélésében megerősödött, azóta már igazán csak az a kérdés, hogy az ázsiai (altáji) havasi sólyom, vagy a nálunk hála Istennek még honos kerecsensólyom volt-e őseink vadászmadara. Ez utóbbi madár előfordulási helye Eurázsiának Mongóliától a Kárpát-medencéig terjedő része. A kerecsensólyom turul azonosság hívei számára az a legfontosabb érv, hogy mi magyarok is addig jöttünk nyugatra, ameddig a kerecsen fészkelési területe terjed, vagyis eddig vezette népünket a szent sólyommadár. Véletlen lenne csupán, hogy ez a büszke madár, az ural-altáji más néven turáni népek ősi szállásterületét választotta élőhelyéül?

A kerecsensólyom nagytestű sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). A nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Közép-Kínáig mindenütt előforduló jellegzetes sztyeppei ragadozó madár fajta. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. Igen kedvelt vadászmadár régóta.

Viszonylag kis testű madár, de ahol megjelenik, onnan még a nála jóval nagyobb sas is tisztelettel odébb áll. Kiszemelt áldozatát, gyakorta több mint 300 km/órás sebességű zuhanórepüléssel vadássza le. Soha sem öl kedvtelésből, csak táplálkozása céljából! A sólyom jól alkalmazkodik, jól tanítható és kitűnő társ. Őseink fontos és kiemelt vadász „háziállata” volt! Így aztán itt is megerősíthetjük, hogy nagyon igaz, amit a későbbi születésű türk nyelv hasonló hangzású „torgul / turgul” szava hordoz, vagyis, „kiváló tulajdonságú kedvenc ragadozó madár”.

 Az oguzoknál, a híres solymász népnél, akik már Atilla idején is hun fennhatóság alatt éltek, mindegyik törzsnek egy-egy kitűnő solymász madár volt a totemállata, de mindegyiknek más. A vezető törzsé volt a turul. A kán fejedelmi címere a kétfelé nyitott szárnyú turul. Egy másik törzsé volt az általunk kerecsennek nevezett sólyom. Ez arra utal, hogy azok, akik adott helyen és időben ismerték, alkalmazták és szakrális ősként tisztelték, határozott különbséget tettek a kerecsen és a turul között, magyarán a kerecsen nem lehet a turul. 

Ezek olyan sólymok, melyek ügyességük, erejük révén képesek a náluknál sokkal nagyobb állatok legyőzésére is. Figyelembe véve népünk és a madár származási helyének azonosságát, ez a turul is megfelelhet a mitikus madárnak.

falco rusticolus altaicus.
falco rusticolus altaicus.Az ábrázolások a századok alatt nem úgy alakultak, hogy arról pontosan felismerhetővé váljon, hanem éppen ellenkezőleg. A honfoglalás-kori turulábrázolások - eltávolodván a természethűségtől - kifejezetten jelszerűvé váltak, hogy az uralkodóház legitimitását adó több ezer éves gondolatot minél érthetőbben fejezzék ki. Eleink azokat a szójeleket (általánosan ismert sztyeppi hieroglifákat) tették a turulábrázolásokra, amelyek az ősvallásnak az uralkodóház számára legfontosabb gondolatait fejezték ki. Vagyis nem az volt a fontos, hogy a madár milyen fajú, hanem az, hogy Isten küldötte. A turul tehát a dinasztia isteni származásának jele.



 A Hét vezér- Képes Krónika


Akkor melyik madár is lehetett a magyarok ősi turulja? Azt hiszem ennek ilyenformán nincs is olyan nagy jelentősége. A madár fajáról folytatott eldönthetetlen vita ugyanis megítélésem szerint csak arra jó, hogy a lényegről terelje el a figyelmet. Akármelyik is volt, a turul volt az egyik legjobb solymászmadár. Ritka, de nem olyan ritka, hogy még senki nem látott volna olyant. Az eszem szerint - ha hinni lehet a régi solymászkönyveknek - inkább ez utóbbi különleges vadászsólyomra voksolnék, szívem szerint pedig mindenképp maradnék a kerecsensólyomnál, hogy az ősi Turulmadár még sokáig szárnyaljon tovább a Kárpát-medencében.

Forrás: http://turul.info/turul/milyenmadar







Magyarok madara segítsed e népet,
simogasd a hittel ki utadra lépett!
Ne légyen az úton múltveszejtő homály,
ragyogjon a fényed, repülj Turulmadár!

Szárnyaiddal érintsd, érintsd meg az eget,
óvjad és vezessed magyar nemzetedet!
Úgy sarjad a növény, ha időben vetünk,
véled légyen boldog, s termő az életünk.

Magyarok madara segítsed e népet,
simogasd a hittel ki utadra lépett!
Ne légyen az úton múltveszejtő homály,
ragyogjon a fényed, repülj Turulmadár!

(Szőke István Atilla)


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése